Újabb rekordot döntött augusztusban az infláció az eurózónában
Az eurózóna inflációja ebben a hónapban újabb rekordmagasra emelkedett, ami felülmúlta a várakozásokat, és megerősítette az Európai Központi Bank további nagyarányú kamatemelésének lehetőségét, még az évfordulóhoz közeli csúcspont előtt.
A fogyasztói árak növekedése az euróval közös 19 országban augusztusban 9,1%-ra emelkedett az egy hónappal korábbi 8,9%-ról, ami meghaladta a 9%-os várakozásokat, és jócskán elmaradt az EKB 2%-os céljától – derült ki az Eurostat, az EU statisztikai hivatalának szerdán közzétett adataiból.
Az árak mozgatórugója továbbra is az energiaköltségek maradtak, de az élelmiszer-infláció is kétszámjegyűre emelkedett, míg a nem energetikai célú ipari termékek – amelyek az EKB számára különösen fontosak – 5%-os áremelkedést mutattak.
A számok csak tovább növelik az EKB aggodalmait, mivel a jövő héten újabb nagy kamatemelésre készül, de a kilátások még ennél is borúsabbak.
Az energiaárak emelkedése még a fűtési szezon kezdete előtt, valamint egyes németországi támogatások visszafordítása szinte garantálja, hogy az infláció tovább emelkedik, és az évforduló körüli csúcspont előtt meghaladja a 10%-ot. Ami azonban ennél is fontosabb, hogy a szorosan megfigyelt alapárnövekedés, amely kiszűri az ingadozó élelmiszer- és energiaárakat, tovább emelkedett, ami arra utal, hogy a gyors árnövekedés az egész euróövezeti gazdaságra kiterjed.
Az élelmiszer- és üzemanyagárak nélküli infláció 5,1%-ról 5,5%-ra ugrott, míg egy még szűkebb, az alkoholt és dohányárut is kizáró mérőszám 4,0%-ról 4,3%-ra emelkedett.
Mindez tovább erősíti az EKB szeptember 8-i nagyarányú kamatemelése mellett szóló érveket, és a számok a politikai sólymok növekvő táborának kedveznek, akik kivételesen nagy emelést várnak. Egyes EKB-politikusok a jelenleg nulla százalékpontos betéti kamatláb 75 bázispontos emelése mellett érvelnek, míg mások a júliusi 50 bázispontos emeléssel összhangban szerényebb emelés mellett érvelnek. A piacok is megosztottak, a fogadások most a 75 bázispont felé hajlanak, de még mindig nyitott kérdésnek tekintik. A szeptemberi döntéstől függetlenül azonban az irányadó kamatlábak mozgásának iránya kristálytisztán látszik.
Mivel az infláció túl sokáig túl magas volt, most fennáll a veszélye, hogy megmerevedik, így a kamatlábak tovább fognak emelkedni, valószínűleg mindhárom hátralévő idei EKB-ülésen. A kamatlábaknak az évforduló környékén el kell érniük az úgynevezett semleges szintet, amely sem nem serkenti, sem nem lassítja a gazdaságot, és az egyetlen kérdés az, hogy az EKB túllépi-e ezt a szintet. Egy ilyen döntés azonban még hónapokig várat magára, és addigra a blokk valószínűleg recesszióba kerül, mivel a magas energiaköltségek megterhelik a termelést és a fogyasztói kiadásokat. Ez arra kényszeríti majd az EKB-t, hogy átértékelje álláspontját, és mérlegelje, hogy a visszaesés elég deflációs erő-e ahhoz, hogy megállítsa a fogyasztói árak növekedését, vagy pedig még mindig szükség van a politika teljes szigorítására.
Kapcsolódó cikkeink
Folytatódhat jövőre a hitelezés fellendülése?
Akár még a 2021-es rekordévet is túlszárnyalhatja idén a lakossági…
Tovább olvasom >3,7%-kal emelkedtek az árak novemberben
Az októberi 3,2%-os év/év alapú áremelkedést követően novemberben 3,7%-kal nőttek átlagosan…
Tovább olvasom >Nagy Márton: a kormány alacsony szinten tartja az inflációt, a hangsúlyt a termelékenység növelésére kell helyezni
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján az infláció novemberben…
Tovább olvasom >További cikkeink
Visszafogott év után erős az ünnepi szezon
Az online vásárlók 74%-a, mintegy 3,1 millió fő készül az…
Tovább olvasom >A Lidl kiadta 3. fenntarthatósági jelentését
Megjelent a Lidl Magyarország 2022/2023-as üzleti évekre vonatkozó fenntarthatósági jelentése.…
Tovább olvasom >A magyarok többsége 50 ezer forint alatt költ karácsonyi ajándékokra, a fenntarthatóság fontos szempont, de nem elsődleges
Az ajándékozás az ünnepek elmaradhatatlan hagyománya, de mi az, ami…
Tovább olvasom >