Újabb elbocsátási hullám jön?

A GKI Gazdaságkutató Zrt. januári felmérése szerint több vállalkozás számít növekvő, mint csökkenő árbevételre, a létszám és a beruházás esetében viszont egyértelműen a csökkenésre számítók vannak többségben.

2012 januárjában a GKI Gazdaságkutató Zrt. 800 fős reprezentatív vállalati mintán kutatást végzett az 5 fő feletti létszámú vállalkozások idei kilátásairól és a létszámvárakozásairól. A téma különösen aktuális, hiszen 2011 folyamán a magyar gazdaság lassult, idén pedig a minimálbér emelése és az alkalmazotti adókedvezmény megvonása miatt a nettó kereset jelentős csökkenésére és növekvő vállalati bérköltségre lehet számítani. A válaszoló cégek 1 millió 861 ezer munkavállalót reprezentálnak. A válaszokat a válaszadó cégek létszámával súlyozva mutatjuk be.

A vállalkozások 4%-a számít idén jelentősen növekvő, 27%-a kissé növekvő árbevételre, míg 5%-uk szerint jelentősen, 19%-uk szerint kissé csökken majd árbevételük. Az 500 fő feletti cégek optimistábbak (40%-uk árbevétel növekedést remél, míg csökkenéstől csak 20%-uk tart), ugyanakkor minél kisebb egy cég, annál rosszabb kilátásokkal vág neki az évnek. Az 50 fő alattiak 35%-a például az árbevétel csökkenésére számít, míg növekedésre csak 21%-uk lesz képes.

Nagyon kedvezőtlenek a foglalkoztatási kilátások. A vállalkozások 4%-a növelni, 29%-a csökkenteni tervezi létszámát. Minél nagyobb egy cég, annál inkább számíthatunk arra, hogy csökkenti a foglalkoztatottak számát. Legnagyobb arányban az 500 fő feletti cégek jelezték, hogy elbocsátanak (40%-uk mérsékli létszámát, 3%-uk növeli), de minden vállalati méretkategóriában a létszámcsökkentők vannak többségben (a bérkompenzáció ellenére). Úgy tűnik, a cégek többsége eddig megpróbálta tartani a létszámot részben azért, mert bízott a konjunktúra javulásában, részben pedig azért, mert valahogy ki tudták gazdálkodni a bérköltséget. Úgy látszik 2012 elejére sok helyen „elszakadt a cérna”, s már nem bíznak a kedvező kimenetelben. Nyílván nem javította a vállalatvezetők hangulatát a már említett kötelező minimálbéremelés, a cafetéria rendszer további megsarcolása, a tb-járulék feljebb srófolása, s áttételesen a fogyasztást terhelő adók emelése sem, mivel ez által a hazai fogyasztók számára csaknem minden termék megdrágul.