Új uniós tanulmány a KAP állatjólétre és antibiotikum használatra gyakorolt hatásáról

Szerző: Szöllősi Réka Dátum: 2022. 05. 22. 17:44

Az Európai Bizottság új tanulmányt jelentetett meg, amelyben azt vizsgálják, hogy a Közös Agrárpolitika 2014-20 között miként járult hozzá az állatjólét javításához és mennyiben csökkentette az antibiotikumok használatát. A tanulmány pillanatnyi helyzetképet ad az EU-ról ebben a két tekintetben, valamint ajánlásokat fogalmaz meg a KAP következő, 2023-27-as periódusában várható eredmények jobb megbecsléséhez. Az állatjólét javítása és az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem ugyanis az új KAP egyik célkitűzésében is megtalálható, mégpedig azon belül, amelyik „az ágazati politikának a társadalom élelmezéssel és egészséggel kapcsolatos igényeinek való megfelelését” szorgalmazza.

Az állatjóllét javítása a cél

A KAP eszközei és intézkedései alkalmasak arra, hogy hozzájáruljanak az állatjólét növeléséhez és az antibiotikumok használatának csökkentéséhez. A vizsgált régiókban/tagállamokban a két témakört leginkább vidékfejlesztési eszközök alkalmazásával menedzselték. Akkor bizonyultak a leghatékonyabbnak, amikor a jobb elhelyezésre, takarmányozásra és egészségvédelemre irányuló beruházásokat kombinálva alkalmazták.

A vizsgálat szerint a civil társadalom felől érkező nyomás szintén arra sarkallhatja az állattartókat és a hatóságokat, hogy támogassák az eddigi gyakorlat megváltoztatását. Például, a tojások forgalmazásának uniós szabályozása befolyásolta a fogyasztói keresletet és a termelők döntéseit azáltal, hogy előírta a tojásokon a tojóstyúkok tartási módjának kötelező jelölését.

Összességében úgy tűnik, hogy a KAP helyi szinten segítette az állatjólét javítását bizonyos szektorokban és/vagy régiókban és tagállamokban, függően a választott végrehajtási módoktól. A tanulmány a jövőre nézve javasolja a tagállamok számára, hogy az eddiginél szélesebb körű állatjóléti célú intézkedéseket vezessenek be, emellett pedig a farmokon alkalmazható jó gyakorlatok és a hozzájuk kapcsolódó célkitűzések dokumentálására vonatkozó, közös uniós módszertanban is változtatásokat eszközölne.

A tanulmány azt javasolja, hogy nemzeti szinten szisztematikusan kerüljön áttekintésre az állatjólétre és az antibiotikum-használat csökkentésére vonatkozó, különböző típusú beavatkozások által érintett állatok száma. A KAP hatásainak későbbi megállapításához azonban az adatokban külön kellene szerepeltetni az egyes szektorokat (szarvasmarha, juh, sertés stb.) és az élőállategységek száma helyett az állatok konkrét számát kellene használni. A tanácsadási szolgáltatásokat továbbra is ösztönözni kellene, ugyanis ezek hatékonynak bizonyultak a tenyésztők technikai tudásának szélesítésére a a legjobb állajóléti gyakorlatok tekintetében.

Szintén megfontolásra javasolják a tojások kötelező jelöléséhez hasonló, a tartási körülményekre a címkézésben utaló gyakorlat kiterjesztését más szektorokra is.