Új uniós tanulmány a KAP állatjólétre és antibiotikum használatra gyakorolt hatásáról
Az Európai Bizottság új tanulmányt jelentetett meg, amelyben azt vizsgálják, hogy a Közös Agrárpolitika 2014-20 között miként járult hozzá az állatjólét javításához és mennyiben csökkentette az antibiotikumok használatát. A tanulmány pillanatnyi helyzetképet ad az EU-ról ebben a két tekintetben, valamint ajánlásokat fogalmaz meg a KAP következő, 2023-27-as periódusában várható eredmények jobb megbecsléséhez. Az állatjólét javítása és az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem ugyanis az új KAP egyik célkitűzésében is megtalálható, mégpedig azon belül, amelyik „az ágazati politikának a társadalom élelmezéssel és egészséggel kapcsolatos igényeinek való megfelelését” szorgalmazza.
A KAP eszközei és intézkedései alkalmasak arra, hogy hozzájáruljanak az állatjólét növeléséhez és az antibiotikumok használatának csökkentéséhez. A vizsgált régiókban/tagállamokban a két témakört leginkább vidékfejlesztési eszközök alkalmazásával menedzselték. Akkor bizonyultak a leghatékonyabbnak, amikor a jobb elhelyezésre, takarmányozásra és egészségvédelemre irányuló beruházásokat kombinálva alkalmazták.
A vizsgálat szerint a civil társadalom felől érkező nyomás szintén arra sarkallhatja az állattartókat és a hatóságokat, hogy támogassák az eddigi gyakorlat megváltoztatását. Például, a tojások forgalmazásának uniós szabályozása befolyásolta a fogyasztói keresletet és a termelők döntéseit azáltal, hogy előírta a tojásokon a tojóstyúkok tartási módjának kötelező jelölését.
Összességében úgy tűnik, hogy a KAP helyi szinten segítette az állatjólét javítását bizonyos szektorokban és/vagy régiókban és tagállamokban, függően a választott végrehajtási módoktól. A tanulmány a jövőre nézve javasolja a tagállamok számára, hogy az eddiginél szélesebb körű állatjóléti célú intézkedéseket vezessenek be, emellett pedig a farmokon alkalmazható jó gyakorlatok és a hozzájuk kapcsolódó célkitűzések dokumentálására vonatkozó, közös uniós módszertanban is változtatásokat eszközölne.
A tanulmány azt javasolja, hogy nemzeti szinten szisztematikusan kerüljön áttekintésre az állatjólétre és az antibiotikum-használat csökkentésére vonatkozó, különböző típusú beavatkozások által érintett állatok száma. A KAP hatásainak későbbi megállapításához azonban az adatokban külön kellene szerepeltetni az egyes szektorokat (szarvasmarha, juh, sertés stb.) és az élőállategységek száma helyett az állatok konkrét számát kellene használni. A tanácsadási szolgáltatásokat továbbra is ösztönözni kellene, ugyanis ezek hatékonynak bizonyultak a tenyésztők technikai tudásának szélesítésére a a legjobb állajóléti gyakorlatok tekintetében.
Szintén megfontolásra javasolják a tojások kötelező jelöléséhez hasonló, a tartási körülményekre a címkézésben utaló gyakorlat kiterjesztését más szektorokra is.
Kapcsolódó cikkeink
MBH AgrárTrend Index: stabilizálódtak a magyar élelmiszer-gazdaság kilátásai
Stabilizálódott a magyar élelmiszer-gazdaság szereplőinek korábbinál kedvezőbb helyzetértékelése 2024 első…
Tovább olvasom >Az EP jóváhagyta az EU közös agrárpolitikájának felülvizsgálatát
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jóváhagyta a közös agrárpolitika…
Tovább olvasom >Bővült a falugazdász-hálózat és a kamarai tagoknak nyújtott szolgáltatások köre
Az új Közös Agrárpolitika jelentette kihívásokra reagálva átalakította és mintegy…
Tovább olvasom >További cikkeink
Magyarországon évente mintegy kétmillió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik
Az indokolatlan fogyasztás környezeti veszélyeire és a hulladékok újrahasznosításának fontosságára…
Tovább olvasom >„Kukába az élelmiszerpazarlással” – plakáttervező pályázatot hirdet a Nébih Maradék nélkül programja
A Fenntarthatósági Témahét alkalmából „Kukába az élelmiszerpazarlással” címmel indít plakáttervező…
Tovább olvasom >Nem biztos, hogy a papírcsomagolás a legjobb
A csomagolások környezeti hatásai egyre nagyobb figyelmet kapnak a fenntarthatóság…
Tovább olvasom >