Új termékek egészségtudatos fogyasztóknak a húsipari kutatótól
Elsősorban a kis és közepes élelmiszer-feldolgozóknak dolgoztak ki az egészséges táplálkozást szolgáló élelmiszerrecepteket az Országos Húsipari Kutatóintézetben – mondta a közhasznú nonprofit kft.-ként működő intézmény ügyvezető igazgatója az MTI-nek.
Mátyus Imre elmondta, hogy az intézet tudósai összesen 12 féle újdonságot fejlesztettek ki. Közöttük csökkentett sótartalmú felvágottakat, sonka és kolbász receptjét, afrikai harcsából előállítható felvágottat és többféle vega felvágott előállításának technológiáját, amelyben a húst szójával, borsóval és más növényi alapanyagokkal helyettesítik, ízben mégsem különbözik a zsíros húsból készített változatoktól.
Az intézet laboratóriumában kidolgozták a Csajági sonka márkanevű termék új technológiáját is, amely szerint a hagyományos, egy hónapos érlelési időt egy hétre csökkentik és ezalatt a pác-só felhasználása is elhagyható.
A váci Táncsics Mihály Mezőgazdasági Szakképző Iskola tangazdaságával együttműködve pedig hamarosan Omega 3 telítetlen zsírsavval dúsított tejet állítanak elő. A tehenek takarmányába ugyanis ezen esszenciális zsírsavban gazdag lenmagot kevernek, így a tejjel több vérnyomást csökkentő, az érelmeszesedést gátló, az agyműködést serkentő táplálékhoz juthatnak a tejívók – tette hozzá.
A kutatóintézet a húsok, a többi között a sertéshús jó minőségének biztosítására olyan normatívát is kidolgozott, amely 20-25 ellenőrző pont beiktatásával a szántóföldtől a takarmánykeverőn, a vágóhídon, a bolti hűtőpulton át a terített asztalig nyomon követi a termék útját. Ez a szigorú kontroll azért fontos, mert a jelenlegi gyakorlat szerint a multi élelmiszerláncokon keresztül külföldről nagy tételekben érkezik olcsó, de gyakran ellenőrizetlen, kétes minőségű fagyasztott húsárú. „E dömpinggel szemben az ellenőrzött, garantáltan jó minőségű hazai termékkel lehet versenyre kelni, az állandó jó minőség a külpiacon is kelendő”- szögezte le az ügyvezető igazgató.
Az intézet az egyenletesen jó minőségű hústermékek biztosítására kidolgozta a mészáros-mester képzés követelményrendszerét is.
Ez azért fontos, mert az állati termékekre berendezkedett, hozzávetően 1200 hazai kis- és közepes méretű vágóhíd, feldolgozó üzem egy részében hiányzik az olyan felkészült mester, aki a bonyolult feldolgozási technológia minden elemét jól ismeri.
A kormány által tavaly indított sertésprogram a jelenlegi 3 milliós állatállomány megkétszerezését tűzte ki feladatul, ennek sikeres végrehajtásához több feldolgozóra és így több szakemberre van szükség. Az intézet, szakiskolákkal és az agrárkamarával közösen részt vállal a szakember utánpótlásban is – hívta fel a figyelmet Mátyus Imre. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Orbán Viktor: jövőre reális a három százalékot meghaladó gazdasági növekedés
Reális a három százalékot meghaladó gazdasági növekedés 2025-ben Magyarországon –…
Tovább olvasom >Nehéz helyzetben a sertéshúságazat: emelkedő költségek, csökkenő fogyasztás és átalakuló szokások
Évek óta kihívásokkal néz szembe a hazai és az uniós…
Tovább olvasom >Az NGM tájékoztató levélben kéri az embereket, hogy költsenek
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tájékoztató levélben fogja értesíteni az önkéntes…
Tovább olvasom >