Új nyomvonalak a tejúton

Istvánfalvi Miklós
elnök
Tej Terméktanács

Harcz Zoltánnak, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatójának üdvözlő szavai után elsőként Istvánfalvi Miklós elnök idézte vissza a 2013-as reprezentatív szakmaközi szervezetté alakulásuk óta eltelt időszak legfontosabb eredményeit. A kiskereskedelmi láncok belépésével sikerült az ellátási lánc résztvevőit egy szervezetbe tömöríteni. Közösségi marketingalapot teremtettek az ágazati szintű kampányok finanszírozására, és fontos mérföldkő volt a piaci jelentési kötelezettség bevezetése is. Az érdekképviseletük sikerei közé sorolta az elnök a tej áfacsökkentését is.

– Az ágazat helyzete stabil, az évi 2 milliárd literes tejtermelést 2019-re elértük, az emelkedés azóta is folytatódik – hangsúlyozta.

Amennyit kérünk, annyit KAP-unk

dr. Feldman Zsolt
mezőgazdaságért felelős
államtitkár
Agrárminisztérium

Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára előadásának bevezetésképpen megerősítette Istvánfalvi Miklóst abban, hogy az ő számaikban is „jól fest” a tejágazat elmúlt időszaka: 2010 óta az átlagos tejhozam 25%-kal, a tejtermelés pedig 27%-kal nőtt. A magyar folyadéktejek kiskereskedelmi részaránya eléri a 95%-ot – tejből és tejtermékből az önellátottsági szint közel 100%-os.

Az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) új, 2023. január elsejével induló ciklusának alapvető újdonsága, hogy kifutásáig, azaz 2027-ig a Kormánynak minden – területalapú és termeléshez kötött – támogatását előre meg kell terveznie az utolsó forintig. Az erre vonatkozó Stratégiai Tervet 2021. december 30-án nyújtottuk be az Európai Bizottsághoz. Az idei év első felében zajlik ennek elfogadási procedúrája. A Kormánynak a KAP indulásáig az ahhoz illeszkedő nemzeti végrehajtási jogszabályokat, informatikai rendszereket meg kell alkotnia, a termelőket és az intézményrendszert pedig fel kell készíteni az új szabályozásra.

– A Kormány a termeléshez kötött támogatások kapcsán érdemi változtatásokat nem tervez, ám a magyar mezőgazdasági termelők közvetlen támogatását új szerkezetben szeretné megvalósítani – beszélt a Stratégiai Tervben foglaltakról dr. Feldman Zsolt – Az ipar támogatásában maradnak az eddigi fókuszterületek: hatékonyság növelése és hozzáadott érték teremtése.

Néhány szempontot jobban figyelembe fognak venni a beruházások támogatásakor, például a pénzügyi megalapozottságot és a termelői, beszállítói együttműködések minőségét, jelezte az államtitkár, aki zárásul a tejágazatot érintő, két hangsúlyosabb támogatási területet nevezett meg: az állatjóléti erőfeszítéseket és a minőségrendszerekhez való kapcsolódást.

Átlag feletti a piacon a saját márkák súlya

Turcsán Tünde
FMCG üzletág-igazgató
GfK

Turcsán Tünde, a GfK FMCG üzletág-igazgatója előadása elején jelezte, hogy a fogyasztók az elhúzódó járványhelyzet hatására immár sokkal tudatosabban vásárolnak: a termék összetételétől a fenntarthatóságon át a vásárlás helyszínéig, a termékek elérhetőségéig számtalan tényezőre figyelnek.

A háztartásokat monitorozva a GfK úgy látja, hogy a vásárlók ritkábban keresték fel az üzleteket, viszont a kosárérték a napi fogyasztási cikkek (FMCG) esetében nőtt: 2020-ban 19%-kal, 2021-ben pedig 7,3%-kal. A tejtermékeknél ezek az értékek kicsit alacsonyabbak. A kereskedelmi márkák részarányát tekintve viszont pont fordított a helyzet: míg az FMCG szektorban szerepük 2021-ben stagnál 2020-hoz képest, addig a tejtermékeknél folyamatosan növekszik az elmúlt 2 évben.

A diszkontok a napi fogyasztási cikkek eladásaiból 31%-ban részesednek, ám a tej- és tejtermékpiacon még ennél is magasabb, közel 41%-os a piaci súlyuk.

Hasonlóan magas értékeket kapunk (nyilván nem véletlenül), ha a láncok saját márkáinak trendjeit vizsgáljuk. A GfK Háztartáspanelje szerint e termékkör részaránya 46,6% volt a tej- és tejtermék piacon, csak a diszkontokat nézve pedig ez esetben is jóval magasabb: több mint 70%! Igaz, ez utóbbi érték már némileg csökkent 2020-hoz képest. A kereskedelmi márka elfogadottsága széles körű: a GfK felmérése szerint a megkérdezett fogyasztók 64%-a szerint minőségük ugyanolyan jó, mint a gyártói márkáké, 13%-uk szerint pedig egyenesen jobb.

Turcsán Tünde kitért a növényi alapú termékek térhódítására is:

– Tavalyi felmérésünkből kiderül, hogy a vásárlók 49%-a nyitott az ilyen termékek fogyasztására. Elsősorban a tej kategóriában vásárolnák szívesen a növényi alternatívát. A kategória már most is a laktózmentes szegmens növekedésének motorja.

NAK-erőfeszítések a beszállítók védelmében

Győrffy Balázs
elnök
NAK

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke elöljáróban elmondta, hogy bár a COVID érdemben nem befolyásolta az élelmiszer-fogyasztást, ám a termelő-gyártó-kereskedő kapcsolatokat próbára tette. Ilyen próbakövek voltak például az átadási árak, illetve az árualapok nagysága és minősége.

Az élelmiszer-hulladék csökkentésére vonatkozó jogszabály főleg a kiskereskedelmi szektort érintette. A szabályozáson még dolgozni kell, ismerte be, mivel az élelmiszer-veszteségnek csak kis része (5%-a) keletkezik a kiskereskedelemben. A legnagyobb része (több mint fele) a háztartásokban.

Az élelmiszerárstoppal kapcsolatban kiemelte: az infláció megfékezése makrogazdasági érdek.

– Amit tudtunk érdekképviseleti szervezetként, megtettünk – állapította meg. – A hazai intézkedések más országokéhoz képest sokkal „termelő- és feldolgozóbarátabbak”. Most a következő feladat, hogy megvizsgáljuk, mennyire alakítja át az árstop a beszállítói köröket. Eddig úgy tűnik, hogy nem igazán. A stabil beszállító érték a kiskereskedőnek is.

A NAK elnöke hangsúlyozta: számításaik szerint az árstop a kiskereskedelmi profitot csak 5-10% körül csökkenti.

A szervezet álláspontja a kereskedelmi márkákkal kapcsolatban, hogy nem ördögtől valók, sok magyar vállalkozás számára komoly piacra lépési lehetőség. Ugyanakkor a beszállítók kiszolgáltatottságát minden eszközzel csökkenteni kell. Fontos lenne például, hogy a gyártót mindig feltüntessék a termékeken. A tisztességtelen forgalmazói magatartás ellen szerződésmintákat dolgoznak ki, a beszállítói szerződések felmondását pedig még szigorúbban szeretnék korlátozni.

Jelenleg egy kamarai minősítőrendszeren dolgoznak. A termelés egészéről szeretnének egy transzparens képet nyújtani, különös tekintettel a fenntarthatóság szempontjára.

Bejött a hitelalapú válságkezelés

Balatoni András
igazgató
Magyar Nemzeti Bank (MNB)

Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója előadásában kiemelte, hogy a világ gazdasága sokkal gyorsabban tért magához a COVID okozta első pánik után, mint a 2008–2009-es válság alkalmával. Ennek fő oka, hogy a jegybankok, okulva az előző válságból, határozottabban, gyorsabban reagáltak a mostanira, csökkentve a recessziót, és gyorsítva a kilábalást. Ráadásul a monetáris mellett a fiskális politika is támogató volt.

– Az MNB a gazdaság minden szereplője számára bőséges likviditást biztosított – hangsúlyozta. – A válságkezelés ezúttal (szemben a 2008–2009-essel) hitelalapú volt: a magánszektor banki hitelállományának bővülése az EU-n belül hazánkban volt a legmagasabb. Így a magyar gazdaság 2021 végén 3,4%-kal haladta meg a válság előtti teljesítményét.

A GDP 1977 óta nem növekedett akkora mértékben (7,1%-kal), mint tavaly. Beruházási rátánk a válság ellenére is magas szinten maradt. Mindezek következményeképpen a munkaerőpiac sem szenvedett komoly megrázkódtatást. A képzett munkaerőért egyre élesebb harc bontakozik ki a vállalatok között. A nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő, 20%-os minimálbér-emelés is hozzájárul a bérdinamika erősödéséhez.

Az idei első negyedévben a gazdasági aktivitás fennmaradt, osztotta meg a friss hírt Balatoni András. Az infláció viszont 7,9%-ra emelkedett, egyfelől a kínálati problémák, másfelől a kereslet dinamikus emelkedése miatt. A magyar infláció emelkedésének 80%-át külső tényezők okozzák, jegyezte meg.

– Az árstop és más központi intézkedések képesek megelőzni az öngerjesztő infláció kialakulását. Ez most gazdaságpolitikánk legfontosabb feladata – hangsúlyozta Balatoni András.

Szautner Péter
elnök
Tej Szakmaközi
Szervezet és Terméktanács

A konferencia Szautner Péternek, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnökének értékelésével zárult, aki kiemelte: az előadások közös nevezője a most zajló, a makrogazdaságtól a fogyasztókig mindenre kiterjedő változás volt. Ezért a sikeres 10 év után sem szabad hátradőlni: a termékpályának fel kell készülnie a következő 5-7 év kihívásaira is.