Új korszak a hulladékgazdálkodásban: szigorú szabályok jönnek az EPR és DRS rendszerekben

Szerző: Trademagazin Dátum: 2025. 01. 20. 13:30

2025 áprilisától a hulladékgazdálkodás terén új korszak kezdődik Magyarországon. Az EPR (kiterjesztett gyártói felelősség) rendszeren belül a vállalatoknak szigorúbb kötelezettségekkel kell szembenézniük: a negyedéves adatszolgáltatás elmaradása jelentős pénzbüntetéseket vonhat maga után. Az első jelentős határidő, a 2024. negyedik negyedéves EPR- és DRS-jelentések leadása január 20-án járt le, és a hulladékhatóság várhatóan fokozottan ellenőrzi majd a megfelelőséget.

A szabályozások betartása komoly adminisztratív terhekkel jár

Az EPR lényege, hogy a gyártók felelősséget vállaljanak termékeik teljes életciklusáért, a hulladékká válástól az újrahasznosításig. A rendszer célja a hulladékkeletkezés csökkentése, az újrahasznosítás növelése, és a fenntarthatóbb termékek előállításának ösztönzése. Az EPR-díjak terméktípusonként változnak, például a műanyag csomagolásokra 219 forint/kilogramm díjat vetnek ki. Emellett a DRS (betétdíjas rendszer) 2024-től működik, amely az italos palackok és dobozok visszaváltására ösztönöz, darabonként 50 forintos betétdíjjal.

A szabályozások betartása komoly adminisztratív terhekkel jár, főként a kisebb vállalkozások számára. Az EPR például a termékek regisztrációját és részletes nyilvántartását írja elő, beleértve az egyedi vonalkódok beszerzését is. Az importból származó termékek esetében a vállalkozásoknak dokumentálniuk kell az összes hulladékká váló anyagot, beleértve az elektronikai eszközöket és az egyszer használatos műanyagokat.

Fontos kiemelni, hogy az EPR és DRS nem magyar sajátosság, hanem az uniós irányelvek hazai implementációja. Az Európai Unió célja a hulladékkeletkezés csökkentése és az újrafeldolgozási arányok növelése, például a települési hulladék legalább 60%-os újrahasznosítása 2030-ra. Az előírások nemcsak a fenntarthatóságot, hanem a körforgásos gazdaság kiépítését is szolgálják.

Az EPR és DRS rendszerek sikeressége ugyanakkor nemcsak a vállalatokon, hanem a lakosság környezettudatos hozzáállásán is múlik. A szakértők szerint Magyarország környezetvédelmi törekvéseiben továbbra is elmarad uniós szinten, részben az edukáció hiánya miatt. A szabályozások betartása és a fenntarthatósági célok elérése érdekében mind a vállalkozások, mind a fogyasztók együttműködése elengedhetetlen. A rendszer hosszú távú sikere érdekében a megfelelő tájékoztatás és a környezettudatos magatartás elterjesztése kulcsfontosságú.