Hamarosan kötelezővé válnak a 2011-ben, türelmi idővel hatályba lépett új EU-s élelmiszer-címkézési szabályok. Fontos dátum lesz 2014. december 13-a nemcsak a gyártók és az üzletláncok, hanem a vendéglátó-ipari egységek oldaláról is. Lapunk utánajárt, milyen változásokat hozhat a rendelet a közeli jövőben.

Az „ominózus” időponttól kezdve immár kötelező lesz az új európai uniós jelölési rendelet alkalmazása a csomagoláson. Ez többek között magában foglalja az élelmiszer nevét, allergéntartalmát, valamint a minőségmegőrzési időt. A rendelet előírja a minimális betűméretet, így az információk jól olvashatóak lesznek. Gyökeres változás, hogy az allergének jelölése még a nem előrecsomagolt élelmiszerek esetében is szükséges lesz, így tehát az éttermeknek, cukrászdáknak is gondot kell fordítaniuk a tájékoztatásra.

Megváltoznak az eddig alkalmazott, tudatos táplálkozást elősegítő információk jelölési előírásai is: a Napi Beviteli Érték megjelenítése helyett a Referencia Beviteli Érték jelölést kell alkalmazni. Igaz, ennek használatáról – egyelőre – önkéntesen dönthetnek a cégek, 2016. december 13-tól már uniószerte az összes előrecsomagolt élelmiszerre kötelező lesz majd a tápértékadatok feltüntetése. Ám a kiegészítő információ megadása továbbra is önkéntes marad.

Nem lesz egyszerű menet

– Alapvető változás, hogy ez a szabályozás európai szinten egységesíti az élelmiszerek jelölésére vonatkozó előírásokat – mondja Fenyvesiné Bakos Mária, a WESSLING Hungary Kft. élelmiszer-biztonsági üzletágának szakértői csoportvezetője. – Eddig csak irányelv volt, amit minden tagállamnak át kellett ültetnie a saját nemzeti jogrendjébe. A vállalatok számára pluszterhet jelent a címkék átszerkesztése, a nagyobb betűméret miatt. Lehetséges, hogy ha eddig egy terméken 8-10 nyelvű volt a kötelező szövegezés, ez most a nagyobb betűk miatt nem fog elférni. Ez adott esetben a marketingre szánt felületet is szűkítheti – figyelmeztet.

Az allergének jelölését más betűtípussal vagy külön kiemeléssel kell megtenni, hogy kiemelkedjen szövegkörnyezetéből. A szakértő szerint a külön blokkban megismételt allergéninformáció jobban segítheti a vásárlót, hiszen ott egy csoportban látja összeszedve az elemeket, így nem kell a teljes összetevőlistát végigböngésznie.

– A vendéglátósok táplálékallergiával kapcsolatos információátadása praktikusan a szóbeli tájékoztatást és a szükséges adatok étlapon történő feltüntetését jelentheti. A csomagolatlan áruk mellé – kenyerek, péksütemények, helyben sütött finomságok és egyebek – ki kell tenni egy tájékoztató táblát, ahol felsorolják a termékekben jelen lévő allergéneket – fejti ki a csoportvezető.

– Az élelmiszer-allergének címkés feltüntetése komoly kihívások elé állítja a kiskereskedőket, de a gyártók részéről is nagy kérdés lehet, miként juttatják el információikat hozzájuk – mondja Tóth Pál, a Bizerba sales managere.

A szakember szerint a kereskedők egyrészt allergén-adatbázist vásárolhatnak erre szakosodott cégektől, mint például a BrandBank, amelyek vállalják az adatok összegyűjtését és naprakészen tartását – így könnyen és gyorsan jutnak a szükséges adatokhoz. A másik megoldás, hogy saját maguk próbálják meg összegyűjteni a szükséges információkat, ami viszont új munkaerő felvételét követelheti meg, hiszen szükséges lesz egy allergén-adatbázis kialakítása, valamint karbantartása is.

A technikai megoldásokat nézve a leginkább költséghatékony megoldásnak a mérlegrendszerek újraprogramozását tartja, amely által a kereskedők a mérlegcímkére tudják kinyomtatni az allergén információkat, és így tájékoztatni a vevőket. A nagyon régi, 14-15 éves eszközpark esetén – az esetleges memóriaproblémák miatt – azonban szükséges lehet annak lecserélése. Az idehaza még szűk körben elterjedt PC alapú mérlegeket tekintve az átállás viszont nagyon egyszerű lehet.

– Kifinomultabb, ám költséges megoldás, ha az áruház vevőtájékoztató kioszkokat állít fel: ez esetben az eszköz, a szoftver, az adatbázis-integráció, továbbá a karbantartás is pluszköltséget emészt fel – hívja fel a figyelmet.

Újabb kötelezettség is érkezik

Ugyan már hatályos, ám csak két év múlva lesz kötelező az 1169/2011 EK-­rendelet szerinti egységes tápértékjelölés, mégis ajánlott idejében megkezdeni a felkészülést az átállásra, hiszen az új jogszabálynak megfelelő jelölés összeállítása és feltüntetése költségnövekedést okozhat a cégek számára. Bóza Balázs, az SGS Fogyasztási Cikkek Ellenőrzése üzletágának vezetője elmondja, hogy az új szabályozásnak való megfelelés érdekében a korábbinál körültekintőbb és pontosabb laboratóriumi mérésekre lesz szükség, miután az Európai Bizottság Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatósága által kiadott útmutató pontos iránymutatást ad az élelmiszerek jelölésén feltüntetett tápérték tűréshatárának megállapítására és elbírálására vonatkozóan.

– A jogszabályváltozás minden bizonnyal hatással lesz majd a piaci viszonyokra is, hiszen az új előírásnak való megfelelés érdekében a cégeknek előbb-utóbb méréseket kell majd végezniük – mondja.

Bóza Balázs szerint mindenképpen pontosításra lesz majd szükség az új jelölési rendelet származás és eredet feltüntetésére vonatkozó passzusait illetően, miután a jogszabály erre vonatkozó része pillanatnyilag befejezetlennek és életszerűtlennek tűnik a szakemberek számára.

Az élelmiszer-címkézés megfelelőségét a Nébih, az NFH és az ÁNTSZ fogja ellenőrizni, az esetleges büntetések 15 ezer forinttól 2 milliárdig terjedhetnek. Tóth Pál és Bóza Balázs egyaránt hullámszerű ellenőrzésekre számít, Bakos Mária azonban optimistább:

– Remélem, hogy a hatóságok első körben segíteni fognak a gyártóknak, míg minden megnyugtatóan a helyére kerül.

Kiss Gergely