Új egyensúlykeresésben a hazai haltermelés

Erős importnyomás

A magyar haltermelés volumene 2024-ben közel 29 ezer tonnára emelkedett, ami több mint 16%-os növekedés az előző időszakhoz képest. Az exportérték továbbra is mintegy 13 milliárd forint, miközben a hazai piacot jelentősen befolyásolja az alacsonyabb árú, tengeri eredetű importhal erős jelenléte. Bár mérséklődtek az energia- és takarmányköltségek, a jövedelmezőség továbbra is szűk tartományban mozog. A klímaváltozás hatásai – különösen az aszály és a vízhiány – állandó alkalmazkodást követelnek.

Timmel Ede
ügyvezető igazgató
Magyar Akvakultúra és
Halászati Szakmaközi
Szervezet

– Az ágazat akkor tud tartósan fejlődési pályán maradni, ha a termelés stabilitását a piac oldaláról is sikerül megtámogatni – fejti ki Timmel Ede, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója. – A szereplők ma nemcsak a költségekkel, hanem a kereslet szerkezetének változásával is szembenéznek. Emiatt az, hogy milyen termékeket és milyen formában kínálunk, legalább olyan fontossá vált, mint maga a termelési volumen. A következő időszak kulcskérdése a piaci alkalmazkodás.

Szabályozási alkalmazkodás

Az elmúlt években az uniós fenntarthatósági irányelvek és a MAHOP Plusz keretében elérhető fejlesztési programok meghatározó szerepet játszottak a gazdaságok modernizációjában. Az energiahatékonyság és a környezeti szempontok előtérbe kerültek, ugyanakkor a vízjogi és állategészségügyi szabályozások szigorodása jelentős adminisztratív és pénzügyi terheket rótt a termelőkre. A hazai intézkedések – köztük az 5%-os áfa, az 1500 Ft/ha vízdíj és az aszály esetén biztosított vízdíjátvállalás – érdemben javították a versenyképességet és a szektor fehéredését.

– A fejlesztések ma már nem elsősorban kapacitásnövelést, hanem versenyképességi irányváltást szolgálnak – hangsúlyozza Timmel Ede. – Az energiahatékonyság, az átlátható költségszerkezet és a környezetvédelmi megfelelés egyszerre vált alapkövetelménnyé. A gazdálkodók többsége kénytelen volt átgondolni a működését, és ez hosszú távon egészségesebb szerkezetet eredményez. A kihívás az, hogy mindez a beruházási támogatások ütemével is összhangban valósuljon meg.

A hazai intézkedések érdemben javították a versenyképességet és a szektor fehéredését

Erősödő feldolgozás

A hazai fogyasztói magatartásban az árérzékenység ma is erős, ezért a hal továbbra sem vált általános, mindennapi alapélelmiszerré. A karácsonyi időszak továbbra is kiemelkedő, míg az éves átlagfogyasztás stagnál. A vendéglátásban azonban fokozatosan nő a hazai halak iránti érdeklődés, és új éttermi koncepciók épülnek rájuk. A piac egyértelműen a magasabb feldolgozottságú, kényelmi termékek felé mozdult el, amit az időhiány és az életmódváltozás is támogat. Lassan, de folyamatosan terjed az online értékesítés és a mobil halárusítás.

– A fogyasztók egyre inkább értékként tekintenek a megbízható eredetű, könnyen elkészíthető haltermékekre. Az afrikai harcsa meghatározó szerepe részben annak köszönhető, hogy jól illeszkedik ezekhez az igényekhez. A friss tógazdasági halak, a halászléalapok és a kész halászlevek iránt stabil a kereslet, különösen az ünnepi időszakban. Eközben a vendéglátás újra felfedezi a hagyományos, karakteres fajokat, ami új lendületet adhat a hazai halfajták gasztronómiai pozicionálásának – emeli ki a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója.