Új csúcsok az utas- és áruforgalomban: Magyarország rekordot döntött a légi közlekedésben 2024-ben

A légi közlekedés a gazdaság motorja

 A légi szállítás kulcsszerepet tölt be a globális gazdaságban: gyors, megbízható és hosszú távra képes szállítani utasokat és árukat. A koronavírus-járvány után újrainduló világkereskedelem, a pandémiát követő kihívások – például az orosz–ukrán háború vagy a magas üzemanyagárak – ellenére a szektor újra erőre kapott. 2023-ban világszerte 4,4 milliárd utast és 61,4 millió tonna árut szállítottak légi úton, bár az utas- és árutonna-kilométer mutatók még mindig kissé elmaradtak a 2019-es szinttől.

Ferihegy: a forgalom 98%-át egyetlen repülőtér bonyolította

Magyarországon 2024-ben a légi utasforgalom közel 98 százalékát a 75 éves fennállását ünneplő Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér adta. A budapesti reptér forgalma mintegy 20 százalékkal nőtt az előző évhez képest, és 114 ezer járattal 64 országba biztosított elérhetőséget. A legnépszerűbb úti célok az Egyesült Királyság, Olaszország, Németország, Spanyolország és Törökország voltak. A repülőjáratok átlagos kihasználtsága 83 százalék körül mozgott.

Árufuvarozás: berobbant a magyar cargoszektor

Az áruszállítás Magyarországon már 2021-ben túlteljesítette a járvány előtti szintet, de 2024-ben új rekordot ért el: 237 ezer tonna árumennyiség jelent meg a repülőtereken – ez a 2019-es érték csaknem 2,5-szerese. A növekedés hátterében a budapesti Cargo City bővítése és más logisztikai fejlesztések állnak. Az év első két hónapjában az áruforgalom 50 százalékkal nőtt, ezzel Budapest megelőzte Bécset és Münchent is a kezelt árumennyiség tekintetében.

Kihívások és jövőbeli célok

A légi közlekedés hosszú távú fejlődésének kulcsa a digitalizáció és az automatizáció. Emellett a fenntarthatósági célok elérése is sürgető: 2030-ra 5, 2050-re pedig 100 százalékos szén-dioxid-kibocsátás-csökkentést kell elérni a nemzetközi légi közlekedésben. Ehhez összehangolt nemzetközi akciótervekre és a szektor szereplőinek szoros együttműködésére van szükség – ez a cél a hazai repülőtér-fejlesztések fókuszában is egyre hangsúlyosabb.

A légi szállítás újra a gazdaság egyik meghatározó hajtóereje lett Magyarországon – a 2024-es adatok ezt látványosan alátámasztják.