Túlzott adminisztráció lehetetleníti el a napszámos-munkát

Több tízezer alkalmi munkás foglalkoztatása és több ezer, a napszámosoknak munkát adó mezőgazdasági üzem kerülhet veszélybe áprilistól – állítja a Magyar Agrárkamara és a Zöldség- Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB).

Április 1-jétől lép ugyanis hatályba az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény, melynek egy része a növénytermelésre vonatkozik, ahol a mezőgazdaságban a legtöbb – évente megközelítően százezer – alkalmi munkást foglalkoztatnak.
A törvény  – noha annak előkészítése során hosszas egyeztetés zajlott – nem, vagy csak kis részben veszi figyelembe azokat a felvetéseket, melyeket az  agrárszakmai szervezetek képviseltek.
Áprilistól számottevően megnehezül, illetve a növénytermesztés esetében el is lehetetlenülhet az alkalmi munkavállalók foglalkoztatása. Az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy az eddigieknél is bonyolultabb lett az alkalmi munkások foglalkoztatásával kapcsolatos adminisztráció. Életszerűtlen – és kivitelezhetetlen is -, hogy egy emberről 25-30 adatot kell a munka megkezdése előtt a foglalkoztatási szerződésben rögzíteni. Ezt követően pedig azokat még a munkakezdés előtt elektronikus formában a hatóságokhoz is el kell juttatni.
A növénytermesztésben az alkalmi munkásokat olyan munkacsúcsok idején foglalkoztatják, amikor esetenként akár több száz alkalmi munkás foglalkoztatása szükséges. Ekkora mennyiségű adminisztrációt lehetetlen reggel munkakezdésig elvégezni, tekintve, hogy e munkáknál napról napra változik a napszámosok személye.
A jogszabály előírja azt is – holott ennek eltörlését még a törvény elfogadása előtt minden fórumon javasolta a szakma -, hogy agrárüzemenként egy évben maximum 10 ezer munkaórában foglalkoztathatnak alkalmi munkásokat. Példaként ismertetik: egy hektár hibridkukorica kézimunkaigénye – a gépesítés itt lehetetlen – eléri az 1500 órát, egy nagyüzem ennek alapján évente alig hat hektár művelésére vehetne fel alkalmi munkást – írja a Népszabadság Online.