Túlzó és aránytalan lenne a termékdíj tervezett emelése

Jövő év januárjától emelkedik a nagyon könnyű műanyag zacskók és a könnyű műanyag zacskók díjtétele: előbbi után 5 forintot kell fizetni darabonként, utóbbiért 20 forintot, míg a bevásárló műanyag zacskó termékdíja 38 forint lesz az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) tervezete szerint.

Az áruházi reklámújságok környezetvédelmi termékdíja szintén emelkedne, a jelenlegi 85 forintos kilónkénti ár helyett 304 forint lesz a jelenlegi állás szerint.

A termékdíj-emelkedésről az érintett szövetségek képviselőit kérdeztük.

Fekete Zoltán
főtitkár
Magyar Márkaszövetség

– A Magyar Márkaszövetség és FMCG vállalatai elkötelezettek a fenntarthatóság mellett, ezért fontosnak tartjuk a környezeti terhelés megfelelő szabályozását. A környezetvédelmi termékdíj módosításáról azt gondoljuk, hogy egyrészt célszerű az iparágat mélyebben bevonni az előterjesztés véleményezésébe, másrészt érdemes lenne talán várni egy kicsit, mert tudomásunk szerint az Európai Unió is külön irányelvben készül szabályozni az egyutas műanyag termékek kérdését – mondja Fekete Zoltán, a Magyar Márkaszövetség főtitkára.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára előrebocsájtja, hogy a szóban forgó törvénymódosítás egyelőre csak tervezet, és bíznak benne, hogy lesz lehetőség további szakmai egyeztetésekre.

Vámos György
főtitkár
OKSZ

– Önmagában az a célkitűzés, hogy alacsonyabb szintű legyen a hulladékkibocsájtás, és ennek révén bizonyos környezetet terhelő csomagolóanyagokból kevesebb mennyiség keletkezzen, teljesen észszerű és természetes törekvés. A kormány korábban már átalakította a termékdíjrendszert, mégpedig oly módon, hogy a korábbi túlzottan bürokratikus ügymenetet gördülékenyebbé, kezelhetőbbé tette. A visszagyűjtés, valamint az újrahasznosítás már működő folyamat, és az is érthető, hogy a műanyag zacskók kibocsátását és csomagolóanyagként való felhasználását is korlátozni kívánják. Itt azonban van egy bökkenő. Mégpedig az, hogy bármilyen változtatást is szeretne a kormány, a legfontosabb az lenne, hogy a szükséges felkészülési időt biztosítsa a csomagolóanyag-gyártó iparnak, a gyártóknak, a beszállítóknak és természetesen a kereskedőknek is. A teljes piacot nagymértékben befolyásolja, hogy milyen arányban emelnek termékdíjat, és persze az is, hogy tudnak-e időben alternatív csomagolóanyagot beállítani – fejti ki Vámos György.

Az OKSZ főtitkára arra is felhívja a figyelmet, hogy a papíralapú reklámhordozókat érintő változtatások esetében is szükség lenne további átgondolásra, a 85 forintról 304 forintra történő emelést túlzott mértékűnek tartja.

– Reklámra szükség van, és az áruházi szórólapok és reklámújságok többnyire közkedveltek a vásárlók körében. Természetesen van mód a részleges helyettesítésére, például internetes felületen, de ez a lehetőség nem mindenki számára elérhető – fűzi hozzá Vámos György.

Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség főtitkára erősen túlzónak tartja a tervezett termékdíjemelés mértékét.

Nagy Miklós
főtitkár
CSAOSZ

– Váratlanul ért, hogy ezúttal már nem tömegalapú, hanem darabonkénti díjtételt akarnak kiróni. A 15 mikron falvastagságnál vékonyabb tasakoknak 5 forint lenne a termékdíja, ami gyakorlatilag azt jelenti – 1250 db/kg tétellel számolva –, hogy 6250 forintba kerülne egy kg tasak termékdíja (amit még 27% áfa is terhel). Ez az amúgy is elrettentő 1900 forintos díj többszöröse, ami véleményem szerint túlzó és indokolatlan – jelzi Nagy Miklós. Hozzáteszi, hogy a jogszabály hatályba lépése bizonyos régiókban akár elbocsájtásokhoz is vezethet, a legjelentősebb problémát mégis abban látja, hogy azok a vállalkozók, akik több százmilliós beruházásokat hajtottak végre annak érdekében, hogy műanyag alapanyagokra épülő feldolgozóüzemet hozzanak létre, nagy eséllyel elveszíthetik a vagyonukat vagy annak egy részét.

– Csomagolástechnikai oldalról a műanyag tasakok betiltását egyáltalán nem támogatjuk, mert ezek a csomagolószerek megfelelnek az Európai Unió környezetvédelmi és jogszabályi követelményeinek, betiltásuk jogilag nem lenne megalapozott. Helyettesítésüket tekintve pedig azt gondoljuk, hogy ezen termékek kiváltása jelenleg nem megoldott. Papíralapú csomagolószer is számításba jöhetne, azonban az csak a szállítás idejére lenne megfelelő alternatíva, főleg zöldségek, gyümölcsök, valamint pékáruk esetén, de azok tárolására már alkalmatlan. A növényi eredetű komposztálható zacskók is szóba jöhető alternatívák, azonban ezek alapanyaga sem hazai eredetű és alkalmazásuk élelmiszer-biztonsági kockázatokat is felvet. Az áruk előrecsomagolása pedig a csomagolási hulladék mennyiségét növelné – hangsúlyozza a CSAOSZ főtitkára.

B. K.