Transzzsírsav: minden, amit tudni érdemes – még a jogszabályok is a margarinfogyasztókat védik
Még mindig gyakran felmerül az a sztereotípia, mely szerint a margarinokban nagy mennyiségű káros transzzsírsav található, így fogyasztásuk nem ajánlott. Ez azonban olyan tévhit, amely könnyen cáfolható akár a hazánkban is érvényben lévő jogszabályokkal, akár a gyártási folyamatok feltérképezésével. Ráadásul a margarin fogyasztása számos jótékony hatással járhat, hiszen ezzel az élelmiszerrel esszenciális, nélkülözhetetlen zsírsavakat és vitaminokat is beviszünk a szervezetünkbe. Ideje tehát, hogy leszámoljunk a margarinokkal kapcsolatos transzzsírsav-mítoszokkal, és körüljárjuk, miért nem érdemes hinni a sztereotípiáknak.
De mi az a transzzsírsav?
Biológiai megközelítésben a transzzsírsavak olyan telítetlen zsírsavak, melyek kedvezőtlenül befolyásolják a szervezet koleszterin-egyensúlyát. Ezek a vegyületek negatív élettani hatásuk miatt összefüggésben állnak a szívbetegségekkel, a túlsúllyal és a vércukorszint-problémákkal. Az a tévhit azonban, mely szerint a margarinokban nagy mennyiségű káros transzzsírsav található azon a mára már meghaladott tényen alapul, miszerint a kenhetőséget a folyékony olajok keményítésével, szilárdításával érték el. Ez tulajdonképpen az előbb említett olajok részleges hidrogénezését jelentette, mely folyamat részeként nagy mennyiségű transzzsírsav keletkezett. Fontos azonban azt is tudni, hogy a transzzsírsavakat lényegében lehetetlen kiiktatni a hétköznapi étrendünkből, hiszen kis mennyiségben még a hidegen sajtolt olívaolajban is megtalálhatók, ráadásul az ételek elkészítése során, nagy hő hatására is keletkezhetnek.
A jogszabály is a fogyasztót védi
A közhiedelemmel ellentétben a margarinok kenhetőségét tehát már jó ideje nem ezek a keményített olajok, hanem a szobahőmérsékleten szilárd növényi zsiradékok (főként pálma-, illetve kókuszzsír) biztosítják. A Flora, Rama, Delma és Liga margarinokat gyártó Upfield jogelődje már 1995-ben példa nélküli döntést hozott arról, hogy kiiktatja a termelésből a transzzsírokat, gyors választ adva ezzel azokra a kutatási eredményekre, melyek szerint a transzzsírok koleszterinszintre gyakorolt hatása legalább annyira kedvezőtlen, mint a telített zsírsavaké. Az Upfield ezt a gyakorlatot a jövőben is követi és prioritásként kezeli.
Időközben a hazai, minden élelmiszergyártóra és -forgalmazóra kiterjedő szabályozás is kedvező irányba változott, hiszen Magyarországon kizárólag a több mint egy évtizede megalkotott hazai transzzsírsav-rendeletnek (71/2013.(XI.20) EMMI rendelet) megfelelő élelmiszert lehet forgalomba hozni. Hazánkban így csak 2g transzzsírsav/100g zsírtartalom határérték alatti termékek árusíthatók, sőt, 2021 áprilisától az EU teljes területén hasonló szabályozás lépett életbe.
Margarinok: fenntarthatóság és egészséges táplálkozás
Azzal az állítással, hogy az állattenyésztés jóval nagyobb környezetterheléssel, ezen belül pedig metánkibocsátással jár, mint a növénytermesztés a Rama 2022-ben végzett kutatásában résztvevők többsége is egyetértett. A válaszadók kétharmada jól tájékozott volt, hiszen ennyien voltak tisztában azzal, hogy az állattenyésztéshez kapcsolódó, a szén-dioxidnál jóval erősebb üvegházhatással bíró metán kibocsátásáért főleg a szarvasmarha-tenyésztés a felelős. Mivel a metánkibocsátásban így a tejiparnak is számottevő szerepe van, megfontolandó, hogy a hétköznapi étkezési szokásaink átalakításával is csökkentsük környezeti lábnyomunkat. Ehhez jó tudni, hogy a margarinok előállításának klímalábnyoma sokkal kisebb a tehéntejből készült vajénál. Egy kilogramm Rama vajalternatíva gyártásához – az alapanyagok megtermelésétől kezdve a feldolgozáson, szállításon, értékesítésen keresztül egészen a hulladékkezelésig bezárólag – 3,7 kilogramm szén-dioxidnak megfelelő üvegházhatású gáz kibocsátása köthető, szemben egy magyarországi előállítású vaj 10 kg-ot meghaladó értékével.
A margarinok a mindennapi táplálkozásban is kiváló választásnak bizonyulnak. Nemcsak azért, mert a sütéshez és főzéshez is megtalálhatjuk a számunkra megfelelő zsírtartalmú margarint, hanem mert jól beépíthető a laktózmentes vagy vegán étrendekbe, ráadásul javasolt azok számára is, akik koleszterin-problémákkal küzdenek. Fontos azonban figyelembe venni, hogy egyes margarinok tartalmazhatnak tejszármazékot, ezért a tejmentes étrend követőinek érdemes 100%-ban növényi alapú margarint választaniuk, például a Flora Original vagy a Rama vajalternatívákat, melyek telítetlen zsírsavakban gazdagok, vagy a Rama Classicot, melyben az A- és D-vitaminok is megtalálhatók.
Kapcsolódó cikkeink
Az ENSZ Statisztikai Bizottsága új globális indikátort fogadott el a változatos étrend mérésére
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) az ENSZ Gyermekalapjával…
Tovább olvasom >Lendülj formába idén tavasszal! – szakértői tippek az aktív életmódhoz
A tavasz közeledtével egyre többen érzik a vágyat, hogy új…
Tovább olvasom >Feldolgozott húsok: egészségesek vagy inkább kerülendők?
A magyarok körében rendkívül népszerűek a felvágottak, amelyek gyors és…
Tovább olvasom >További cikkeink
Országos Kereskedelmi Szövetség: az árrés nem profit!
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) nemzetközi élelmiszer-kereskedő tagvállalatai az elmúlt…
Tovább olvasom >Orbán Viktor a Kossuth Rádióban: a kereskedők 10 százaléknál többet nem rakhatnak rá a beszerzési árra
Március közepétől a kormány 10 százalékban maximalizálja az árrést 30…
Tovább olvasom >GKI Elemzés: Miért drágulnak folyamatosan az élelmiszerek?
Az elmúlt időszakban kiemelt figyelmet kapott az alapvető élelmiszerek –…
Tovább olvasom >