Transzzsírsav: minden, amit tudni érdemes – még a jogszabályok is a margarinfogyasztókat védik

 De mi az a transzzsírsav?

Biológiai megközelítésben a transzzsírsavak olyan telítetlen zsírsavak, melyek kedvezőtlenül befolyásolják a szervezet koleszterin-egyensúlyát. Ezek a vegyületek negatív élettani hatásuk miatt összefüggésben állnak a szívbetegségekkel, a túlsúllyal és a vércukorszint-problémákkal.  Az a tévhit azonban, mely szerint a margarinokban nagy mennyiségű káros transzzsírsav található azon a mára már meghaladott tényen alapul, miszerint a kenhetőséget a folyékony olajok keményítésével, szilárdításával érték el. Ez tulajdonképpen az előbb említett olajok részleges hidrogénezését jelentette, mely folyamat részeként nagy mennyiségű transzzsírsav keletkezett. Fontos azonban azt is tudni, hogy a transzzsírsavakat lényegében lehetetlen kiiktatni a hétköznapi étrendünkből, hiszen kis mennyiségben még a hidegen sajtolt olívaolajban is megtalálhatók, ráadásul az ételek elkészítése során, nagy hő hatására is keletkezhetnek.

A jogszabály is a fogyasztót védi

A közhiedelemmel ellentétben a margarinok kenhetőségét tehát már jó ideje nem ezek a keményített olajok, hanem a szobahőmérsékleten szilárd növényi zsiradékok (főként pálma-, illetve kókuszzsír) biztosítják. A Flora, Rama, Delma és Liga margarinokat gyártó Upfield jogelődje már 1995-ben példa nélküli döntést hozott arról, hogy kiiktatja a termelésből a transzzsírokat, gyors választ adva ezzel azokra a kutatási eredményekre, melyek szerint a transzzsírok koleszterinszintre gyakorolt hatása legalább annyira kedvezőtlen, mint a telített zsírsavaké. Az Upfield ezt a gyakorlatot a jövőben is követi és prioritásként kezeli.

Időközben a hazai, minden élelmiszergyártóra és -forgalmazóra kiterjedő szabályozás is kedvező irányba változott, hiszen Magyarországon kizárólag a több mint egy évtizede megalkotott hazai transzzsírsav-rendeletnek (71/2013.(XI.20) EMMI rendelet) megfelelő élelmiszert lehet forgalomba hozni. Hazánkban így csak 2g transzzsírsav/100g zsírtartalom határérték alatti termékek árusíthatók, sőt, 2021 áprilisától az EU teljes területén hasonló szabályozás lépett életbe.

 Margarinok: fenntarthatóság és egészséges táplálkozás

Azzal az állítással, hogy az állattenyésztés jóval nagyobb környezetterheléssel, ezen belül pedig metánkibocsátással jár, mint a növénytermesztés a Rama 2022-ben végzett kutatásában résztvevők többsége is egyetértett.  A válaszadók kétharmada jól tájékozott volt, hiszen ennyien voltak tisztában azzal, hogy az állattenyésztéshez kapcsolódó, a szén-dioxidnál jóval erősebb üvegházhatással bíró metán kibocsátásáért főleg a szarvasmarha-tenyésztés a felelős. Mivel a metánkibocsátásban így a tejiparnak is számottevő szerepe van, megfontolandó, hogy a hétköznapi étkezési szokásaink átalakításával is csökkentsük környezeti lábnyomunkat. Ehhez jó tudni, hogy a margarinok előállításának klímalábnyoma sokkal kisebb a tehéntejből készült vajénál. Egy kilogramm Rama vajalternatíva gyártásához – az alapanyagok megtermelésétől kezdve a feldolgozáson, szállításon, értékesítésen keresztül egészen a hulladékkezelésig bezárólag – 3,7 kilogramm szén-dioxidnak megfelelő üvegházhatású gáz kibocsátása köthető, szemben egy magyarországi előállítású vaj 10 kg-ot meghaladó értékével.

A margarinok a mindennapi táplálkozásban is kiváló választásnak bizonyulnak. Nemcsak azért, mert a sütéshez és főzéshez is megtalálhatjuk a számunkra megfelelő zsírtartalmú margarint, hanem mert jól beépíthető a laktózmentes vagy vegán étrendekbe, ráadásul javasolt azok számára is, akik koleszterin-problémákkal küzdenek. Fontos azonban figyelembe venni, hogy egyes margarinok tartalmazhatnak tejszármazékot, ezért a tejmentes étrend követőinek érdemes 100%-ban növényi alapú margarint választaniuk, például a Flora Original vagy a Rama vajalternatívákat, melyek telítetlen zsírsavakban gazdagok, vagy a Rama Classicot, melyben az A- és D-vitaminok is megtalálhatók.