Továbbra is piacvezetők az élelmiszer-gazdaság finanszírozásában a Magyar Bankholding tagbankjai

Egyelőre nem tapasztalható a beruházási kedv csökkenése a bankcsoport ügyfeleinek körében

A bankcsoport önálló agrár- és élelmiszeripari üzletága, amely csaknem 40 ezer agrárvállalkozást szolgál ki a legkisebb őstermelőktől kezdve egészen az élelmiszeripari nagyvállalatokig és agrárintegrátorokig, mintegy 25 százalékos piacrésszel rendelkezik az agrár-élelmiszeripar finanszírozásában, a mezőgazdasági hiteleknek pedig csaknem harmadát, körülbelül 30 százalékát folyósította.

Az üzletág leginkább a nagyvállalatok körében folyósított forgóeszközhitelek tekintetében ért el növekedést, mindemellett őrzi egyértelmű vezető szerepét a mezőgazdasági kis- és nagyüzemek finanszírozásában. A forgóeszközhitelek terén a teljes piaci növekmény az év eleje óta mintegy 160 milliárd forintot tett ki, ennek felét a Magyar Bankholding tagbankjai adták. Az üzletág elemzői szerint egyelőre nem tapasztalható a beruházási kedv csökkenése a bankcsoport ügyfeleinek körében.

„Beigazolódni látszik, hogy 2022-2023 alapvetően a forgóeszköz-finanszírozás időszaka. Természetesen a beruházási hiteleknél is tapasztalható növekmény, de ez még áthúzódó hatás. Arra számítunk, hogy ez a hangsúlyeltolódás jövőre még látványosabban megmutatkozik”

– mondta Hollósi Dávid, az MKB Bank Nyrt. és a Takarékbank Zrt. Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója. A bankcsoport eredményeiről szólva hozzáfűzte:

„Az agrárhitelezésben is látszanak már a tagbankok egyesüléséből fakadó előnyök, az őstermelőktől és a kisvállalkozásoktól kezdve a középvállalkozásokon át a nagyvállalatokig még nagyobb rálátásunk van a teljes élelmiszer-termékpályára, minden szegmensben erősebb a jelenlétünk”.

Trendek a hazai élelmiszer-gazdaság hitelezésében

Az Agrárminisztérium frissen közölt adatai szerint a magyar agrárium hitelállománya 12 százalékkal 1760 milliárd forintra nőtt január óta. Az adatokból kiderül az is, hogy 2021 vége óta a 12 hónapnál rövidebb futamidejű hitelek nagyobb mértékben növekedtek, mint az egy évnél hosszabb futamidejű kölcsönök, a devizahitelezés pedig a kedvezőbb kamatkörnyezet eredményeképpen 23 százalékkal bővült. Az agrárium teljes – a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart is magában foglaló – hitelállománya növekedésének legnagyobb részét a mezőgazdaságban tevékenykedő társas vállalkozások hitelállományának természetes gyarapodása adta. A támogatott hitelek teljes agrárgazdaságra vetített aránya továbbra is 55 százalék körüli, az egyéni gazdaságok esetében azonban a 70 százalékot is eléri.

Hollósi Dávid mindezzel kapcsolatban rámutatott:

„Becsléseink szerint hozzávetőleg 500-600 milliárd forgótőke hiányzik az ágazatból, főként az aszálykár és az energiaárrobbanás miatt. Ennek pótlása részben megkezdődött, köszönhetően az október közepe óta folyósított támogatáselőlegeknek, amelyek az árfolyamhatások miatt most magasabb összeget jelentenek. Ugyanakkor tovább növeli majd a forgótőkehiányt, hogy most indulnak az inputanyagvásárlások. A következő időszakban a teljes agráriumban tovább növekedhet a hitelek állománya. E növekedés mértéke idővel lekövetheti vagy akár meg is haladhatja az infláció mértékét. Erre folyamatosan készülünk, a jövőben is megbízható és szakértő partnerként szolgáljuk ki agrár- és élelmiszeripari ügyfeleink finanszírozási igényeit.”