Továbbra is lendületesen emelkedhetnek a bérek

A következő hónapokban is folytatódhat a lendületes bérnövekedés az MTI által megkérdezett elemzők szerint.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közzétett adatai szerint a bruttó átlagkeresetek 6,6 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 8,2 százalékkal voltak magasabbak márciusban, mint egy évvel ezelőtt. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 7,2 százalékos, illetve 8,8 százalékos volt a bruttó és a nettó keresetnövekedés az egy hónappal korábbi 6,6 százalék és 8,2 százalék után.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője idén 5 százalékos bruttó bérnövekedésre számít, ami az adóváltozások miatt 6,6 százalékos nettó béremelkedést eredményezhet, így az idénre várt 0,9 százalékos infláció mellett 5,7 százalékkal nőhet a reálbér. A bérnövekedés mértéke ezt is meghaladhatja, mivel egyes hiányszakmákban gyorsuló béremelkedés várható a következő években, amit az utóbbi hetekben folytatott bértárgyalások – egyes esetekben kétszámjegyű bérmegállapodások – is tükröznek, egyes ágazatokban pedig folyatódik az életpályamodellek bevezetése. Ennek eredményeként a nettó reálbérek akár jóval dinamikusabban, 6 százalék feletti mértékben is növekedhetnek.
Úgy vélte, hogy az utóbbi években elhalasztott fogyasztás, a mérlegkiigazítási folyamat előrehaladása, a devizahitelek rendezésével kiszámíthatóvá vált törlesztő részletek, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt a következő években a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje.

Az elemző szerint az első negyedéves bér-, és létszámstatisztikák élénk gazdasági növekedésre utalnak, amelyek megerősítik, hogy a várakozásoktól elmaradó első negyedéves GDP adatot egyszeri, átmeneti tételek okozhatták, ezért a következő negyedévekben meredeken gyorsulhat a gazdasági növekedés.

Barczel Vivien, az Erste Bank makrogazdasági elemzője úgy véli, hogy a nominális bérek továbbra is lendületesen emelkedhetnek a következő hónapokban. Reál értelemben nyár végéig számít szemmel látható gyorsulásra, mivel júliusig folyamatosan süllyedhet az inflációs ráta, elérheti a -0,2 százalékot. Az év egészét tekintve is visszafogott inflációval számol, éves átlagban 0,5 százalék lehet a fogyasztóiár-emelkedés.
Az elemző az első negyedévben látott folyamatos bérnövekedést elsősorban a munkaerőpiac feszesebbé válásával magyarázta. A munkanélküliségi ráta 6 százalékra mérséklődött márciusban, a személyi jövedelemadó egy százalékponttal csökkent, illetve a garantált bérminimum 5,7 százalékkal emelkedett, mely szintén segítette a bérnövekedést.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint az alacsony infláció és a nettó bérek emelkedése miatt a nettó reálbérek is jelentősen 7-8 százalékkal emelkednek majd. Ha ez tartóssá válik, akkor nő az esélye, hogy a háztartások hajlandóak lesznek többet fogyasztásra költeni, ez pedig a GDP-re is kedvező hatással lesz. Eddig ugyanis az éves összevetésben mindössze 0,9 százalékos GDP-növekedés, negyedéves szinten pedig visszaesés tükrözte, hogy a belső fogyasztás az év első három hónapjában nem volt képes ellensúlyozni a többi GDP-komponens visszaesését – fűzte hozzá.

Az elemző úgy látja, hogy a béremelkedés üteme a vártnak megfelelő, a bruttó fizetések növekedésében fontos szerepet játszik a minimálbér emelése, a nettó keresetek emelkedése pedig részben a személyi jövedelemadó 16 százalékról 15 százalékra csökkentésének köszönhető. A friss adatokból kiderül az is, hogy a költségvetési szférában jelentős – kétszámjegyű – béremelkedés következett be, amelynek hátterében részben a fegyveres testületeknél és a szociális terület béremelése áll. A keresetek emelkedésében szerepet játszik az is, hogy több szektorban, például a kiskereskedelemben, az informatikai ágazatban is munkaerőhiány tapasztalható, ez pedig nyomást gyakorol a munkáltatókra, magasabb béreket eredményez – fejtette ki Németh Dávid.
(MTI)