Továbbra is gödörben a kiskereskedelem

A kiskereskedelmi forgalom márciusban az előző hónaphoz, és az előző év azonos időszakához képest is zsugorodott. A KSH gyorsjelentése rámutat: az új adórendszer eddig nem tudta fellendíteni a fogyasztást. A fogyasztás fellendülését az év második felére lehet várni a magán-nyugdíjpénztári kifizetések miatt, azonban ez átmeneti hatású lesz. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint a fellendülést segítheti a beinduló foglalkoztatás-javulás.

A kiskereskedelmi forgalom volumene – a naptárhatástól megtisztított adatok alapján – 2011 márciusában 0,9 százalékkal mérséklődött, míg negyedéves szinten lényegében stagnált az előző év azonos időszakához képest. A szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok szerint a márciusi eladások 0,5 százalékkal elmaradtak az előző hónaptól – olvasható a KSH jelentésében. A Bloomberg által megkérdezett közgazdászok 0,2 százalékos növekedésre számítottak márciusban.

Az adat jól jelzi, hogy az adócsökkentés továbbra sem váltotta be azokat a várakozásokat, amelyek szerint majd a háztartások többet vásárolnak a többletjövedelemből. Az új adórendszer 2011 elejétől érvényes, és tekintettel arra, hogy az adócsökkentés nem érintett mindenkit, egyes esetekben a dolgozóknak nominálértéken csökkent is a fizetése a többletfogyasztási várakozás túlságosan optimistának bizonyult. A kiskereskedelmi forgalom csökkenésének megértését segíti, ha látjuk: az infláció meredek emelkedése miatt (első negyedévben 4,2 százalék) jóval kevesebbet lehet vásárolni ugyanakkora bérből.

A fogyasztás növekedését esetleg átmenetileg segítheti, ha a magán-nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetésre kerülnek. Tekintettel arra, hogy egyszeri tételről van szó, csak néhány hónapban jelenthet pozitív hatást a reálhozam elköltése.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye szerint „az év hátralevő részében a lakossági fogyasztási kedv javulására lehet számítani, amiben a munkaerőpiacon beinduló fokozatos javulás mellett az szja-terhek csökkentése, illetve a magán-nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése nyomán bővülő lakossági vásárlóerő döntő szerepet játszik”.

Európához hasonlóan Magyarországon is visszafogott volt a kiskereskedelmi forgalom márciusban – mutat rá az NGM.

„Az SZJA-csökkentés kihasználása érdekében a rendkívüli jövedelmek tavalyi évről az ideire történő átcsoportosítása a jelek szerint csak a januári adatot javította. A februári-márciusi adatokban nyoma sincs az adócsökkentésből remélt keresletélénkülésnek, a háztartások egyelőre kivárnak és megtakarítják a többletjövedelmet” – írják elemzésükben az MKB Bank közgazdászai, Lőke András és Kondrát Zsolt .

A jelzálogalapú devizahitelek árfolyamának „befagyasztása” könnyebbséget jelenthet a hitelesek számára (ha a meghatározott árfolyam középtávon kedvezőbb lesz, mint a piaci), amely segítheti a fogyasztás emelkedését, azonban a bankokra pluszteher hárulhat, így a pénzügyi piacok feléledésének dinamikájának tere tovább szűkülhet.

A kiskereskedelmi adat azonban rámutat, hogy a gazdaság növekedése továbbra is egypólusúnak tűnik, vagyis a külső keresletre épül – írja a Világgazdaság Online.