Továbbra is alacsony a vásárlási hajlandóság

A Gfk Hungária és a Corvinus Egyetem fogyasztói bizalmat és a vásárlási hajlandóságot mérő indexeinek lassú emelkedése megtorpant a harmadik negyedévben. A Fogyasztói Várakozások Indexének növekedése az elmúlt negyedévhez hasonlóan folytatódott.

A GFK Hungária és a Corvinus Egyetem által közösen mért komplex Fogyasztói Bizalom Index (FBI) emelkedése 2010 harmadik negyedévében lelassult, ezúttal 175,7 ponton áll. A Fogyasztói Várakozások Indexe (FVI) további 6 ponttal emelkedett, jelenleg 224,7 pont az értéke. 2010-ben folyamatos növekedés figyelhető meg az index alakulásában. A növekedés oka, hogy javult az ország rövid és hosszú távú gazdasági helyzetének megítélése. Ellenben a háztartások jövő évi pénzügyi helyzetére vonatkozó várakozások nem változtak.
A Vásárlási Hajlandóság Indexének (VHI) az eddigi mérsékelt növekedése megállt, 2010 szeptemberében a mutató 121,4 ponton áll. Az index stagnálása azzal magyarázható, hogy változatlan maradt a háztartások jelenlegi pénzügyi-anyagi helyzetének megítélése, és a tartós fogyasztási cikkek iránti vásárlási kedv.
„Bíztató számunkra, hogy Németországban három éves csúcson áll a fogyasztói bizalom. Idén szeptemberben legfőbb exportpartnerünknél a gazdaság általános helyzetére és a személyes jövedelmekre vonatkozó várakozások jelentősen javultak, a fogyasztók pedig bíznak benne, hogy a gazdasági fellendülés tovább folytatódik a következő hónapokban. Hazánkban egyelőre viszonylag alacsony, de stabil a vásárlási hajlandóság. Jelentősebb növekedés akkor következhet be, ha a gazdasági enyhülés kézzelfogható jelei megjelennek az emberek mindennapjaiban”  – értékelte a trendeket Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója.
A munkanélküliség alakulásával kapcsolatban közel tízből négy válaszadó azt válaszolta, hogy szerinte nem fog változni a ráta a következő 12 hónapban, már csak a lakosság negyede számít a munkanélküliség növekedésére. Az inflációs várakozások stabilak, a lakosság háromnegyede az árak emelkedésére számít. A válaszadók átlagosan 8 százalékos növekedésre számítanak a következő 12 hónapban.
A család reáljövedelmére vonatkozó várakozások továbbra is kedvezőtlennek mondhatók: a megkérdezettek több mint fele (55 százalék) az inflációnál kisebb mértékű növekedésre számít, vagyis a reáljövedelmük csökkenésére számítanak.
Változatlan a hitelfelvételi kedv: tízből három válaszadó úgy gondolja, hogy most nem alkalmas az idő hitelfelvételre, kétharmaduk pedig soha nem venne fel hitelt. 35 százalékuk számít a hitelkamatok növekedésére a következő 12 hónapban (előző időszakban 44 százalék volt az arányuk).
A vélemények a megtakarításokról alig változtak az előző negyedévhez képest: a megkérdezettek 42 százaléka továbbra sem használná fel megtakarításait, hogy ebből finanszírozzon egy nagyobb, korábban tervezett vásárlást.