Tovább növekszenek az élelmiszerárak az EPR miatt
Az élelmiszerárak jelentős emelkedésére lehet számítani a kiterjesztett gyártói felelősség miatt bevezetett új iparági teher következtében. Az új díj, amelyet a csomagolóanyagok után kell fizetni, mintegy 120 milliárd forint többletkiadást jelent majd az élelmiszeriparnak, ami komoly terhet ró a szektorra. A költségnövekedés várhatóan továbbterjed majd a fogyasztói árakra is, hiszen az érintett szereplők mind igyekeznek majd áthárítani ezt a terhet. Az iparág jelenleg próbálja elérni a jogszabály bevezetésének halasztását, de kevés remény van a sikerre, mivel a szabályozás nem tükrözi az egyeztetések során megfogalmazott aggályokat és javaslatokat.
Az új EPR (kiterjesztett gyártói felelősség) szabályozás jelentős terhet ró a hazai élelmiszeriparra. A rendszer szerint a csomagolóanyagok felhasználóinak a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-nek kell fizetniük a felhasznált mennyiség után. Ez a díj további költséget jelent a feldolgozóknak, ráadásul a korábbi csomagolóanyag-gyártói és -importőri teher is megmarad. Az élelmiszeripar által fizetendő EPR-díj lényegesen magasabb, mint az eddig alkalmazott termékdíj.
Az emelkedő díjak komoly hatást gyakorolnak az élelmiszeriparra. Például a 720 milliliteres befőttesüveg esetében az eddigi 5 forintos díj 30 forintra emelkedik, ami jelentős emelkedést jelent. Hasonlóképpen, a tejföl- és joghurtos poharak díja is drasztikusan növekszik, a korábbi 50-60 filléres terhet 2,5 forintra emelkedik. Ezek a díjemelkedések rányomják bélyegüket az élelmiszeripar költségeire és végül az árakra is.
Iparági szereplők szerint a magyar szabályozás eredményezi a legdrágább díjakat, ráadásul néhány részletben is kedvezőtlenebb, mint más országok gyakorlata. A visszagyűjtött csomagolást – ahol ez lehetséges – más országokban a feldolgozók levonhatják a fizetendő összegből egy elszámolási rendszer szerint, Magyarországon az eddigiek szerint nem lesz erre lehetőség. Az osztrák rendszer ráadásul díjazza azt is, ha egy gyártó könnyebben feldolgozható alapanyagokat, például egynemű terméket, monoműanyagot használ a keverékanyagok helyett. Az ágazat szerint ez a szempont is hiányzik a magyar szabályozásból.
Kapcsolódó cikkeink
K&H: jól látszik az inflációs anomália, mást érzékelnek a vásárlók
Hiába fékezett nagyot az infláció, a K&H biztos jövő felmérésének…
Tovább olvasom >Egyre durvul a zsugorinfláció
A mosogatószer, az édességek, a tejföl, a túró, a kefir…
Tovább olvasom >K&H: Lassú emelkedés kezdődhet a kkv-knál
Szerény, de már a várható inflációt meghaladó pénzügyi eredményekre számítanak…
Tovább olvasom >További cikkeink
OECD: Az élelmiszerár-infláció meredeken csökkent a legtöbb országban
Javított kissé idei és jövő évi globális növekedési előrejelzésén a…
Tovább olvasom >A legolcsóbb élelmiszereket vizsgálták a Nébih szakemberei
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a fogyasztók védelme érdekében az…
Tovább olvasom >Már az üzletek polcain a Szentkirályi Magyarország betétdíjas PET-palackjai
A Szentkirályi Magyarország az elsők között kezdte meg a DRS…
Tovább olvasom >