Tovább növekszenek az élelmiszerárak az EPR miatt
Az élelmiszerárak jelentős emelkedésére lehet számítani a kiterjesztett gyártói felelősség miatt bevezetett új iparági teher következtében. Az új díj, amelyet a csomagolóanyagok után kell fizetni, mintegy 120 milliárd forint többletkiadást jelent majd az élelmiszeriparnak, ami komoly terhet ró a szektorra. A költségnövekedés várhatóan továbbterjed majd a fogyasztói árakra is, hiszen az érintett szereplők mind igyekeznek majd áthárítani ezt a terhet. Az iparág jelenleg próbálja elérni a jogszabály bevezetésének halasztását, de kevés remény van a sikerre, mivel a szabályozás nem tükrözi az egyeztetések során megfogalmazott aggályokat és javaslatokat.
Az új EPR (kiterjesztett gyártói felelősség) szabályozás jelentős terhet ró a hazai élelmiszeriparra. A rendszer szerint a csomagolóanyagok felhasználóinak a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-nek kell fizetniük a felhasznált mennyiség után. Ez a díj további költséget jelent a feldolgozóknak, ráadásul a korábbi csomagolóanyag-gyártói és -importőri teher is megmarad. Az élelmiszeripar által fizetendő EPR-díj lényegesen magasabb, mint az eddig alkalmazott termékdíj.
Az emelkedő díjak komoly hatást gyakorolnak az élelmiszeriparra. Például a 720 milliliteres befőttesüveg esetében az eddigi 5 forintos díj 30 forintra emelkedik, ami jelentős emelkedést jelent. Hasonlóképpen, a tejföl- és joghurtos poharak díja is drasztikusan növekszik, a korábbi 50-60 filléres terhet 2,5 forintra emelkedik. Ezek a díjemelkedések rányomják bélyegüket az élelmiszeripar költségeire és végül az árakra is.
Iparági szereplők szerint a magyar szabályozás eredményezi a legdrágább díjakat, ráadásul néhány részletben is kedvezőtlenebb, mint más országok gyakorlata. A visszagyűjtött csomagolást – ahol ez lehetséges – más országokban a feldolgozók levonhatják a fizetendő összegből egy elszámolási rendszer szerint, Magyarországon az eddigiek szerint nem lesz erre lehetőség. Az osztrák rendszer ráadásul díjazza azt is, ha egy gyártó könnyebben feldolgozható alapanyagokat, például egynemű terméket, monoműanyagot használ a keverékanyagok helyett. Az ágazat szerint ez a szempont is hiányzik a magyar szabályozásból.
Kapcsolódó cikkeink
Nagy Miklós: „Túl gyors tempót diktál az EPR-rendszer”
A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) 2023-as bevezetésével az iparági…
Tovább olvasom >Visszaesett az élelmiszerár-emelkedés, nem várható jelentős drágulás év végéig
Az elmúlt két évben meredek élelmiszerár-emelkedést tapasztaltak a fogyasztók Magyarországon,…
Tovább olvasom >KSH: októberben 3,2 százalékkal nőttek átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest
2024. októberben a fogyasztói árak átlagosan 3,2 százalékkal haladták meg az…
Tovább olvasom >További cikkeink
Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >Drágul a tej és a tejtermékek: mi áll az árak emelkedése mögött?
A tej és tejtermékek ára az elmúlt hónapokban jelentős növekedést…
Tovább olvasom >Fenntartható csomagolás: fókuszban az újrahasznosítás és a körforgásos gazdaság
A csomagolás az ellátási lánc egyik kulcseleme, ahol a fenntarthatóság…
Tovább olvasom >