A kínai statisztikai hivatal pénteken közzétett adatai szerint az ipari termelés márciusban 14,1 százalékkal nőtt éves összevetésben. Elemzők enyhén lendületesebb, 17,2 százalékos bővülést jósoltak a január-februárra közölt, 35,1 százalékos növekedést követően. Tavaly márciusban a koronavírus-járvány gazdaságbénító hatásaira a kínai ipar 1,1 százalékkal zsugorodott.

Havi összevetésben márciusban 0,6 százalékos növekedést regisztráltak az előző hónaphoz képest, míg az első negyedéven a kínai ipar 24,5 százalékkal nőtt.
A termelés bővülése éves bázison számítva a feldolgozóiparban volt a legmarkánsabb: 15,2 százalékos növekedését mértek márciusban. Kiemelkedően jól teljesített az autóipar, amelynél 40,4 százalékos bővülést jegyeztek fel márciusban éves összevetésben.

A kiskereskedelmi forgalom 34,2 százalékkal nőtt márciusban a múlt év azonos időszakához képest, felülmúlva a 28,0 százalékos bővülést valószínűsítő elemzői várakozásokat. Az erős adat azonban részben a tavalyi alacsony bázisnak volt köszönhető, mely 15,8 százalékos visszaesésről árulkodott. Január-februárra 33,8 százalékos növekedést közöltek.

Az első negyedévet tekintve a kiskereskedelmi forgalom 33,9 százalékos bővüléséről számolt be a statisztikai hivatal.

A koronavírus-járvány által nagy mértékben sújtott vendéglátóipar forgalma éves bázison 91,6 százalékkal erősödött márciusban, míg az első negyedévben 75,8 százalékos növekedést ért el. A járványhelyzet által jóval kisebb mértékben érintett internetes kiskereskedelemben a növekedés ezzel szemben visszafogottabb ütemű volt: az első negyedévben 29,9 százalékos bővülést jegyeztek fel ezen a területen.
Az állóeszköz-beruházások gyorsuló ütemben, a várakozásokat meghaladva nőttek január-márciusban. Az év első három hónapjában az állóeszköz-beruházások értéke 25,6 százalékkal nőtt a tavalyi azonos időszakhoz képest. Elemzők 25,0 százalékos növekedést vártak az első két hónapban mért, 35,0 százalékos emelkedés után. A beruházások több mint felét kitevő magánberuházások 26,0 százalékkal nőttek at első negyedévben.

A statisztikai hivatal felmérése alapján a munkanélküliségi ráta 5,3 százalékot ért el márciusban, enyhén mérséklődve a februári, 5,5 százalékos adathoz képest.

Minthogy azonban a számítás alapját képező felmérés nem teljes körű, így ez az adat nem feltétlenül képes hű képet adni a valós helyzetről. A kínai kormányzat az idei évre azt tűzte ki célul, hogy 5,5 százalék körül tartja a munkanélküliségi rátát, miközben 11 millió új, városi munkahelyet teremt.

A statisztikai hivatal szintén pénteken tette közzé az első negyedéves gazdasági növekedési adatokat. A kínai bruttó hazai termék (GDP) 18,3 százalékkal nőtt január-márciusban, ami a kínai gazdaság helyreállásának folytatódására utal.
Kína a világ jelentősebb gazdaságai közül egyedüliként tudott gazdasági növekedést elérni 2020-ban. A tavalyi, 2,3 százalékos GDP bővülést követően Peking idénre 6 százalék feletti növekedést irányozott elő, a gazdaság egészséges fejlődését megcélozva. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) mindazonáltal április elején 8,4 százalékra javította fel előrejelzését a kínai gazdaság idei növekedését illetően. (MTI)