Törvénybe foglalt útvesztő

Az év elején megváltozott a vény nélkül kapható, valamint a vényköteles gyógyszerek forgalmazásának számos szabálya: tovább szigorodtak a promóció feltételei, újabb, speciális adók léptek életbe. A hatás vegyes, a szabályozás pedig meglehetősen sok pontosítást kíván – tudtuk meg a PricewaterhouseCoopers Kft., illetve az ezzel együttműködő Réti, Antall és Madl Landwell ügyvédi iroda szakértőitől.Mint dr. Maklári-Papp Judit, a Réti, Antall és Madl Landwell együttműködő ügyvédje a vény nélküli gyógyszerek kiskereskedelmi forgalmazásának felszabadítása kapcsán elmondta, Magyarországon – a rendelkezésre álló információk alapján – jelenleg kétszáz körül van az olyan benzinkutak, gyógynövényboltok, drogériák vagy élelmiszer-kereskedelmi boltok száma, amelyek eddig kérvényezték a vény nélküli gyógyszerek forgalmazásának a jogát. Eddig 86-an kaptak engedélyt.
A nagy forgalmú üzletláncok közül eddig egyedül a dm drogérialánc kezdeményezte az engedélyeztetést, egyéb üzletláncok még nem. Miután a törvény hatálybalépését követően csak lassan indul be a patikán kívüli gyógyszerforgalmazás, ebből arra lehet következtetni, hogy feltehetőleg a kereskedők kivárnak. Ebben szerepet játszhat a jelenlegi szabályozás meglehetősen ellentmondásos volta is. Az elemzők szerint – fogalmazott az ügyvéd asszony – várhatóan csak ősszel indul be igazán a vény nélküli gyógyszerek kiskereskedelmi forgalma.

Promóciók kérdésekkel
Mint ismeretes, a gyógyszerpromóció szabályait tovább szigorította az év elején hatályba lépett törvény, amelyhez március 14-én jelent meg a promóciós végrehajtási rendelet. A törvény általános szabályként kimondja, hogy csak olyan promóciós tevékenység engedélyezett, ami a törvényben szabályozásra került.
A gyógyszerek promóciós szempontból – a korábbiakhoz hasonlóan – két fő csoportra osztottak: a vény nélküli gyógyszerekre, amelyeket a lakosság körében is lehet reklámozni a törvényi feltételek fennállta esetén, és a vényköteles gyógyszerekre, amelyek kizárólag a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök rendelésére és forgalmazására jogosultak felé ismertethetők.
Ez utóbbi formához, azaz a gyógyszerismertetéshez kapcsolódóan néhány értelmezési probléma merül fel, ilyen például az ismertető és a szakmai tudományos rendezvények pontos elhatárolása.
A problémák az adható vendéglátás mértékével folytatódnak tovább, az ismertető rendezvényen résztvevőként 3275 forint, a mindenkori minimálbér havi összegének 5 százaléka adható erre a célra. De nem tisztázott, ez napi kvóta, étkezésenként értendő, vagy éppen az egész rendezvény idejére?
Ha a szakmai vagy tudományos rendezvények támogatása természetbeni juttatásnak minősül, akkor ez után adót kell fizetni (54 százalék szja-t, valamint egészségügyi hozzájárulást). De megint csak kérdés, hogy a rendezvény szervezője vagy a rendezvény szponzora fizeti-e meg az adót?

Öt új adó
Az így definiált jogszabályok megszegését szigorú szankciókkal sújtják, 500 ezer forinttól 25 millióig terjed a bírság, sőt ki is lehet zárni magát a gyógyszert a társadalombiztosítási támogatásból, amennyiben egy évben kétszer jogerősen reklámfelügyeleti hatósági elmarasztalásban részesül a forgalomba hozatali engedély jogosultja. Az ügyvéd asszony szerint célszerű az érintetteknek maguknak is kialakítani egy egységes értelmezést tartalmazó belső szabályzati rendszert, hisz ha sokan értelmezik egyféleképpen ugyanazt, akkor az esetlegesen alakíthatja a későbbi joggyakorlatot is.
A helyzetet kevésbé értelmezhetővé tette öt új, eddig nem használatos adónem bevezetése. Mint dr. Kurucz-Váradi Károlytól, a PwC vezető menedzserétől megtudtuk, az öt új adófajtából kettő csak a forgalomba hozatali engedély jogosultját terheli, egy a nagykereskedőt, további egy pedig a patikákat. Az első két új adónem esetében nem egyértelmű az adóalany, vagyis a terhet viselők körének meghatározása, sok gyógyszer forgalomba hozatali engedélyét külföldi, semmiféle egyéb magyarországi kapcsolattal nem rendelkező cég birtokolja, amelyeknek még adószáma sincs, viszont adó­alannyá válnak.
Az adókötelezettséget előíró paragrafusok további csapdákat rejtenek, például a 2006-os bázison mérve rögzítették az egyes forgalmazók által elért támogatási arányt. Ha nő a részesedése, akkor fizetnie kell, de szintén nem teljesen egyértelmű a gyakorlatban, hogy leányvállalat vagy cégcsoport szinten mérik-e a százalékot?
A PwC és az ügyvédi iroda szakemberei csak remélik, hogy a paragrafusok értelmezésében segíthet a vállalatoknál egyedileg kialakított, de azonos elveken alapuló gyakorlat.
L. M.