Történelmi mélyponton a GKI – Microsoft üzleti környezeti indexe

A GKI Gazdaságkutató Zrt. a Microsoft Magyarország Kft. támogatásával negyedévente publikál olyan indexet, amely egyrészt hazánk versenyképességét a régió országaihoz hasonlítja, másrészt a hazai – tágan értelmezett – üzleti környezetet jellemzi.

A versenyképességi index
(VEX), amelyet a GKI Magyarország mellett Ausztriára,
Csehországra, Lengyelországra, Romániára,
Szlovákiára és Szlovéniára is
kiszámol 2008 harmadik negyedévében az egész
régióban alig változott: Lengyelországban
javult valamelyest, a többi vizsgált országban –
beleértve Magyarországot is – csekély
mértékben romlott. A magyar VEX csekély mértékű
romlásának forrása 2008. harmadik negyedévében
egyrészt a kivitel regionális összehasonításban
kedvező dinamikája volt. Ez ellensúlyozta valamelyest
a versenyképesség többi elemének viszonylag
nem túl kedvező alakulását, bár ezek a
mozgások is csekély mértékűek voltak.

A gazdaság szereplőinek, a
vállalatoknak – a versenyben való helytállásuk
érdekében – érzékenyeknek kell lenniük
a környezetükből érkező jelzésekre. Igazán
versenyképes csak az a vállalkozás lehet, amely
a vevői igények és a versenytársak
„hadmozdulatai” mellett a gazdasági-társadalmi
környezet változásaira, s az ezekből adódó
kihívásokra is gyorsan és rugalmasan reagál.
A tőke és a munkaerő – csaknem teljesen – szabad
áramlásának korában különösen
érdekes, hogy hogyan érzik magukat a vállalkozások
Magyarországon, milyennek tartják az őket körülvevő
gazdasági-társadalmi körülményeket. A
GKI üzleti környezeti indexe (ÜX) a hazai gazdasági
tér minőségét, a versenyképesség
alakításában betöltött pozitív,
vagy negatív szerepét hivatott – egyetlen számba
sűrítve – értékelni. E mutató tartalma
– hasonlóan a VEX-hez – önmagában nem
értelmezhető, a negyedévről-negyedévre
bekövetkező változások azonban jól
jellemzik a magyarországi gazdálkodási
feltételrendszer változásait.

2008 harmadik negyedévében
– hasonlóan a korábbi két negyedévhez –
az üzleti bizalmi index (ÜX) értéke tovább
csökkent, s újabb mélypontot ért el. Az
üzleti környezeti index alakulása tehát híven
tükrözi mind a hazai környezet változásának,
mind pedig a nemzetközi hitelválság első
hullámának a következményeit. Az előző
negyedévhez képest az indexet alkotó négy
részindex közül kettő romlást, kettő pedig
javulást jelez.

Az állami magatartás
kiszámíthatatlanságának a gazdálkodást
befolyásoló negatív hatása a harmadik
negyedévben a korábbihoz képest csökkent. A
nemzetközi fejlemények hatása erősebbnek
bizonyult. A külföldi tulajdonban lévő cégek
immár elégedetlenebbek az állami magatartással,
mint a hazai tulajdonban lévők. E tényező megítélése
továbbra is a legrosszabb a kisvállalati körben.

Az üzleti környezet
bizonytalan voltának említési gyakorisága
2007 negyedik negyedéve óta folyamatosan növekedett,
s nem volt ez másképpen az idei harmadik negyedévben
sem. Ez a mutató ismét történelmi
magasságot ért el, a felmérések
történetében még sosem volt ilyen magas
ennek említési gyakorisága. A hitelválság
tehát tovább növelte a már korábban
sem gyenge bizonytalanságot. Új jelenség, hogy a
nagyvállalatok jóval kedvezőtlenebb véleményeket
fogalmaztak meg, mint a kis- és középvállalkozások.