Történelmi csúcson a vállalati fúziók – gyorsabb eljárásokkal, mesterséges intelligenciával dolgozik a GVH

Fúziós rekordév: több mint 1000 milliárdos árbevétel

„A GVH számára 2024 elsősorban az összefonódások éve volt” – fogalmazott Rigó Csaba. Az év során megugrott a bejelentett vállalati fúziók száma, a megvásárolt cégek árbevétele meghaladta az 1000 milliárd forintot, ami történelmi mérföldkőnek számít. A recessziós időszakokban gyakoriak a felvásárlások: a válságállóbb cégek ilyenkor gyengébb versenytársaikat integrálják. A GVH ezekben az ügyekben gyorsított eljárásokkal dolgozik, akár néhány nap alatt döntést hoz – ezzel az uniós országok között is a leggyorsabb versenyhatóságok közé tartozik.

Versenyvédelem mesterséges intelligenciával

Rigó szerint a GVH új eszközöket is bevet, például mesterséges intelligenciát, amely segít a tiltott együttműködések – például kartellek – felderítésében. Jelenleg 19 ilyen vizsgálat zajlik, tavaly nyolcat indítottak, hármat zártak le. A versenyhivatal már a közbeszerzések hetedét is rutinszerűen átvilágítja, hogy kiszűrje a versenytorzító gyakorlatokat.

Példaként említette az útfestő cégek kartelljét, ahol a vállalatok egymás között felosztották a piacot és 10%-kal megemelték az ajánlati áraikat. A GVH célja nem a cégek ellehetetlenítése – hangsúlyozta –, hanem a versenyhelyzet helyreállítása. Az eljárások során a cégek együttműködhetnek, sőt: engedékenységi kérelemmel jelentős bírságcsökkentéshez vagy mentességhez is juthatnak.

Technológiai óriások a célkeresztben

A GVH több nagy technológiai vállalat ellen is eljárást indított, köztük a Temu, Microsoft, Google, Apple, Viber és TikTok ellen. A cél nem feltétlenül a büntetés, hanem az úgynevezett kötelezettségvállalások kikényszerítése. Ilyen például a TikTok 20%-os reklámkorlátja vagy a Google vállalása, hogy a szabályzatokat közérthető videókkal ismerteti. A GVH elnöke szerint a cél az, hogy ezek a cégek az európai piacon „tisztességesen viselkedjenek”.

Kiemelt ügy: a Bige-csoport

A Bige Lászlóhoz köthető cégekkel szembeni eljárás még folyamatban van. A GVH szerint 2009 és 2016 között 11 cég – köztük hat Bige-érdekeltség – kartellgyanús magatartást tanúsított, és drágábban értékesített nitrogénműtrágyát. A közigazgatási határozatot a bíróság részben helybenhagyta, de a bírság összegének újraszámítását rendelte el. „Senki nem nyert vagy veszített – az ügy még tart” – fogalmazott Rigó.

Árrésstop és ágazati vizsgálatok: fókuszban a tej és tojás

A GVH gyorsított vizsgálatokat indított a tej- és tojáságazatban az árképzési láncok feltérképezésére. Az árstop bevezetése után volt termék, amelynél 60%-os áresés következett be – a GVH most azt vizsgálja, ki és miért alkalmazott ilyen árakat. A cél annak megállapítása, hogy tisztességes haszonkulccsal dolgoztak-e az értéklánc szereplői. A vizsgálatok maximum 90 napon belül lezárulnak, és fényt derítenek arra is, hogy „a tojás miért annyi, amennyi”.

MNB-alapítványok ügye: nem a GVH dolga az eredetvizsgálat

A GVH-t többen kritizálták, amiért nem akadályozta meg az MNB-alapítványokhoz kötődő céges ügyleteket. Rigó Csaba ezzel kapcsolatban elmondta: a hivatal kizárólag azt vizsgálta, hogy a tranzakciók okoznak-e piaci torzulást – a pénz eredetének vizsgálata nem a GVH, hanem más szervek (pl. Állami Számvevőszék) feladata.