Tojásvédjegy: piacvédelem ágazati összefogással
Hamarosan megjelenik az üzletek polcain a védjeggyel jelölt tojás. A ’Koronás Tojás’ névre keresztelt védjegyet azok a termelők pecsételhetik a tojásra, akik vállalják, hogy megfelelnek a Védjegy Kódexe által állított szigorúbb élelmiszerbiztonsági követelményeknek. Így a védjeggyel jelölt tojások vásárlásakor a fogyasztók garantált minőségű, biztonságos körülmények között előállított magyar terméket kapnak. A védjegyes tojást arról ismerhetik meg, hogy a dobozos csomagoláson és a tojásokon is „magyar korona” szimbólum szerepel majd.
A Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége az utóbbi években több problémával is szembesült: az EU csatlakozással együtt járó, szigorúbb állatjóléti elvárásokkal, az importtojások okozta erős belkereskedelmi versennyel, illetve az állomány, a termelés és a tojásfogyasztás csökkenésével. Amennyiben ez a folyamat folytatódik, az ágazat a mára jelentősen leépült növényolajipar vagy cukoripar sorsára juthat.
A szövetség az utóbbi időszakban számos javaslatot fogalmazott meg az ágazat megmentése érdekében. Ezek egy része a Vidékfejlesztési Minisztérium és a kormány határozott intézkedéseivel, illetve fellépésével valósulhat meg. Ilyenek a szigorúbb importszabályok és piaci ellenőrzések, a célirányos támogatások, a tojás ÁFÁ-jának 5 százalékra csökkentése, illetve az az elvárás, hogy a tojás kilogrammonkénti árát kötelező legyen nagy betűkkel megjeleníteni az üzletekben.
Nem várható el azonban, hogy a problémák kezelését „csak” kívülről jövő támogatásokkal, segítséggel orvosolja az ágazat. Az világos mind a kormányzat, mind az ágazat szereplői számára, hogy igény van a minőségi tojástermelésre, és az így termelt kiváló minőségű áru megkülönböztetésére. A fogyasztók érdeke, hogy megbízható forrásból, biztonságos és friss élelmiszerhez jussanak. Ennek legegyszerűbb módja, ha Magyarországról származó, ellenőrzött tojást biztosítunk számukra.
A nemzetközi példák alapján is egyértelművé vált, hogy nem Magyarország az első, ahol a fent említett problémák jelentkeztek. A britek és az osztrákok már a ’80-as és a’90-es években bevezették a maguk védjegyrendszerét (Nagy-Britannia – Lion Quality Eggs, Ausztria – AMA Frischeier, Ovum). Az említett országokban évek óta nagy sikerrel működnek ezek a programok, amelyeknek köszönhetően a vásárlók 85-95 százaléka nem választ más tojást.
A még biztonságosabb tojástermelés érdekében és a fogyasztók egészségének védelmében a Baromfi Termék Tanács már évekkel ezelőtt kidolgozta és elindította KORONÁS TOJÁS nevű védjegy-programot. Eddig azonban hiányzott a termelői összefogás és akarat ahhoz, hogy a védjegy átütő sikert hozhasson. Az is igaz azonban, hogy az elmúlt 20-25 évben nem volt olyan drasztikus helyzet a tojáságazatban, mint most, és a rossz körülmények az ágazati szereplőket összefogásra ösztönözték. A regisztrált tojóállomány mintegy 54 százalékával rendelkező 26 cég jelezte igényét a védjegy emblémájának használatára.
Mit kell tudni erről a védjegyről, mit jelent ez a vásárló számára? A védjegy emblémája megtalálható mind a doboz csomagolásán, mind pedig a tojásokon. A védjegyet az a termelő pecsételheti rá a tojásra, aki vállalja, hogy a hatályos magyar és uniós jogszabályokon túl annak a szigorú követelményrendszernek (a tyúkok tartására és takarmányozására vonatkozóan) is megfelel, amelyet a védjegy szabályzata előír.
A legújabb kutatási eredmények alapján kidolgozott szabályzat előírásai természetesen elsősorban a nyomon-követhetőséget és az élelmiszer-biztonságot célozzák meg. A védjegy garancia a magyar eredetre, a frissességre, a tojás-sárgájának egyöntetű mély színére. Független, országos hatáskörű szerv végzi a termelői auditokat, ezzel biztosítva a tojás nyomon-követhetőségét a termelőtől a csomagolón át a forgalomba kerülésig. Ugyancsak garantálják a védjegy szabályzatának és a jogszabályoknak való megfelelőséget is.
A Vidékfejlesztési Minisztérium támogatja a szövetség védjegyes kezdeményezését. Kormányzati oldalról az egyik komoly segítség a termelők számára, hogy a termelői, csomagolói auditokat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) vállalta magára, építve saját szakmai hátterére, ellenőrzési tapasztalatára és laboratóriumi hálózatára.
A védjegy használatára a termelők jelentkezése önkéntes. Feltétel azonban a szabályzat betartásán és az auditok vállalásán túl a BTT tagság, emellett pedig a termelőknek a védjegyhasználatáért díjat is fizetniük kell.
Nem titkolt célja a szövetségnek, hogy e védjeggyel győzze meg mind a kiskereskedelmet, mind pedig a fogyasztókat, hogy ezt a garantált terméket kell választaniuk az ismeretlen származású tojásokkal szemben.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Visszafogott év után erős az ünnepi szezon
Az online vásárlók 74%-a, mintegy 3,1 millió fő készül az…
Tovább olvasom >A Lidl kiadta 3. fenntarthatósági jelentését
Megjelent a Lidl Magyarország 2022/2023-as üzleti évekre vonatkozó fenntarthatósági jelentése.…
Tovább olvasom >Régiók harca: ezek a legnépszerűbb ételek a magyarok szerint
Mexikói ételekből az országos átlag ötszöröse fogy Debrecenben, míg Szeged…
Tovább olvasom >