Többtényezős az élelmezésbiztonság fenntarthatósága
Az ENSZ öt szakosított szervezete által kiadott „Az élelmezésbiztonság és a táplálkozás helyzete a világban” című jelentés szerint 2019 óta 122 millió fővel nőtt az éhezők száma. Az ilyen körülmények között is növekvő népesség élelmezésének és a bolygó védelmének egyidejű biztosítása érdekében az élelmiszerrendszerek átgondolására és a fenntartható élelmiszer-előállítás felé fordulásra van szükség. Cikkünkben a legkézenfekvőbb lehetőségeket vesszük számba.
Az élelmezés helyzete 2022-ben meglehetősen szomorú képet festett: a globális népesség 29,6%-a, vagyis 2,4 milliárd ember nem jutott tartósan élelemhez, és közülük közel 900 millióan súlyosan éheztek. Ez áll a FAO, a Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap (IFAD), az UNICEF, a WHO és a Világélelmezési Program (WFP) nemrégiben közzétett jelentésében.
Ennél is nagyobb kört érint az egészséges étrendhez való hozzáférés problematikája: több mint 3,1 milliárd embernek – a teljes népesség 42%-ának – nem volt elérhető az egészséges táplálkozás 2021-ben. Ez a hatalmas szám 134 millióval magasabb a 2019-ben mért szinthez képest.
A jelentést összeállító szervezetek arra figyelmeztettek, hogy amennyiben a helyzet nem változik, veszélybe kerülhet az éhezés 2030-ra történő felszámolását célzó Fenntartható Fejlődési Cél megvalósítása.
A frissáru újragondolása a fenntartható jövő jegyében
A fenntartható élelmiszer-termelés lehetőségeinek számbavételekor az egyik legkézenfekvőbb a rohamos tempóban fejlődő technológia kiaknázása lehet.
A hulladék csökkentése és a vásárlók számára kiemelt fontosságú frissesség megőrzése szempontjából kritikus jelentőséggel bír, hogy az ellátási láncokban alkalmazott gyakorlatok hatékonyak legyenek. A jelenleg követett eljárások mellett komoly veszteségek keletkeznek a szállítás és raktározás során, ami tovább növeli az élelmiszer-hulladék volumenét és a pénzügyi veszteségeket. Ráadásul a fogyasztók részéről is egyre nagyobb az igény az átláthatóságra és etikus beszerzésre, ami a fokozott nyomon követhetőség biztosítását teszi szükségessé.
E kihívásokra válaszul hatalmas potenciál rejlik a technológia alkalmazásában. Az agráriumban az IoT-eszközök és érzékelők valós idejű adatokkal szolgálhatnak a termésminőséget befolyásoló kritikus tényezőkről, amelyek ismeretében kellő időben hozhatók olyan intézkedések, amelyek révén minimálisra csökkenthető a selejt mennyisége.
A blockchain technológia bevezetése biztosítja az átláthatóságot azzal, hogy a fogyasztók, illetve kiskereskedők végig követhetik az áru útját, ráadásul az etikus beszerzést is támogatja, és mérsékli a hamisítás kockázatát.
Az adatok elemzése, a kereslet előrejelzése, a raktározási feltételek optimalizálása és a szállítási útvonalak észszerűsítése révén a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás kiaknázásával optimalizálható az ellátási láncok működése.
A humán faktor
Az ágazati kihívások kezelése pusztán a technológiával nem megoldható, a humán faktor legalább ekkora jelentőséggel bír. Nagy szükség van az érintettek együttműködésére. A gazdálkodók és a kiskereskedők közvetlen összekapcsolása lerövidítheti a termények betakarítása és üzletben való kihelyezése között eltelt időt, ezzel pedig nagyobb eséllyel őrizhető meg az áru frissessége és mérsékelhető a hulladék mennyisége.
Ha nagyobb hangsúly kerül a nagy távolságokra történő szállítás helyett a helyi beszerzésre és a városi gazdálkodást támogató kezdeményezésekre, csökkenthető a szállítás szénlábnyoma. A hidropóniához és vertikális termeléshez hasonló technológiákkal már nem pusztán álom a termesztés városközpontokhoz közel hozása.
A fenntartható terményekkel és az élelmiszer-pazarlás csökkentésében játszott szerepükkel kapcsolatos edukáció a fogyasztókat a tájékozott döntések meghozatalának képességével ruházza fel. A szezonalitásnak, az áru megfelelő tárolásának és kezelésének ismerete hozzájárulhat az otthoni élelmiszer-pazarlás minimalizálásához.
40,6 milliárd dollárral bővülhet a GMO-élelmiszerek piaca 2027-re
A Technavio a genetikailag módosított (GMO) élelmiszerek piacának 40,6 milliárd dollárral való bővülését jósolja 2022 és 2027 között. A piac átlagos éves növekedési üteme a becslések szerint 6,58% lesz, aminek motorja a növénytermesztés iránti fokozott kereslet.
A GMO-piac bővülésének egyik fő oka, hogy ezek a növények nagyobb terméshozamot produkálnak, a kártevőkkel, betegségekkel és a környezeti stresszel szemben ellenállóbbak, ami segítheti a gazdákat abban, hogy kevesebb erőforrással több élelmiszert termeljenek.
Tekintve, hogy az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint a növekvő népesség szükségleteinek kielégítéséhez 2050-ig 70%-kal kell növelni a globális élelmiszer-termelést, a gazdáknak minimális vízfelhasználással és egyéb erőforrások igénybevételével kell mind több élelmiszert termelniük változatlan méretű földterületen. A genetikailag módosított haszonnövényekkel képesek lehetnek javítani a terméshozamot, ami a GMO-élelmiszerek piacának növekedését ösztönzi 2022 és 2027 között.
A GMO-piacot – Kanadát és Mexikót megelőzve – az USA uralja 83,66%-os részesedéssel, ahol a fúziók és felvásárlások, a gyorsan haladó kutatási és fejlesztési tevékenységek, valamint a biotechnológia nagyobb mérvű előretörése és elfogadása terén jelentős átalakulás következett be.
Helyzetbe kerül a GMO
Ami a piacot mozgató egyéb trendeket illeti, a veganizmus térnyerése a növekvő fogyasztói kiadásokkal és az egész évben egzotikus zöldségek iránti igénnyel párosulva nem csupán a piac növekedését, de a nem GMO élelmiszerek prémiumizálódását is ösztönözni fogja.
Az egészségtudatosság terjedésével ugyanakkor egyre fokozódik az az élelmiszerek egészségre gyakorolt hatása miatti aggodalom. Az Egyesült Államokban például a fogyasztók több mint fele tart a GMO-termékektől, bár azok egészségre gyakorolt hatásaival nincsenek tisztában.
A nem GMO élelmiszerek árának folyamatos emelkedésével a fogyasztók vásárlási döntései nagy valószínűséggel a GMO-élelmiszerek tekintetében is változni fognak, főleg azok megfizethető ára miatt, és abból a fent említett egyszerű okból, hogy az élelmiszerek genetikai módosításának egészségre gyakorolt hatásai egyelőre nem egyértelműek. A nem GMO-élelmiszerek prémium árazása szintén a GMO-élelmiszerek piacának növekedését segíti elő.
Akadályok, kihívások
Az egyik legnagyobb kihívás, amely hátráltathatja a GMO-élelmiszerek globális piacát a bioélelmiszerek iránti kereslet növekedése lesz. Az egészségtudatos fogyasztók számának emelkedése, a növekvő környezetvédelmi aggályok, valamint a tudatosság és a biotermékek fogyasztását célzó kormányzati támogatás mind a bioélelmiszerek iránti kereslet növelésének irányába hat.
Hasonlóképpen az olyan szempontok, mint az egészségmegőrzés és a fogyasztók bővülő ismeretei a bioélelmiszerek előnyeiről (miszerint nem tartalmaznak szintetikus növényvédő szereket, genetikailag nem módosítottak, és esetükben nem alkalmaznak kőolajalapú műtrágyát) megint csak a bioélelmiszerek iránti keresletet növelik a GMO-élelmiszerekkel szemben.
Az egészségtudatos vásárlók által támasztott kereslet kielégítésében jelentős tényező a GMO-élelmiszerek nagyobb arányú kiskereskedelmi forgalmazása lehet. Az olyan népszerű egyesült államokbeli szupermarketláncok, mint a Wal-Mart és a Costco folyamatosan bővítik bioélelmiszer-kínálatukat az efféle tényezők pedig várhatóan hátráltatják majd a piacot.
A fermentáció lehet a kulcsa a termelt mennyiség növelésének
Az elsőként mintegy 10 ezer évvel ezelőtt főzött sörtől kezdve a joghurton, a sajton, a kimchin, a mison, a szójaszószon keresztül egészen a borig elképesztő mennyiségű közkedvelt élelmiszerhez jutott az ember a fermentáció, más néven tejsavas erjesztés ősi módszerének alkalmazásával. A folyamatban baktériumok és gombák (különösen élesztőgomba) vesznek részt, és mint azt az így előállított élelmiszerek és italok sokszínűsége mutatja, az eljárás jelentőséggel bír a keleti és nyugati gasztronómiai hagyományokban egyaránt.
A fermentáció a legkülönfélébb élelmiszerek – gyümölcsök, hüvelyesek, gabonák, hús és hal – esetében alkalmazható. Amellett, hogy a folyamat során megváltozik az élelmiszer íze, illata, állaga és színe, javul annak tápértéke és egészségre gyakorolt hatása is. Mi több, nő általa az élelmiszer gazdasági értéke is.
– A mikrobiális sejteket néha gyáraknak nevezzük. Javítják egyes élelmiszerek emészthetőségét, mikrotápanyag-tartalmát, és fokozzák az élelmiszerekben jelen lévő egyes molekulák biológiai hasznosíthatóságát. E mikrobák molekuláris egyesüléseket hoznak létre, amelyek szerepet játszhatnak az immunrendszer egészségében – mondta el Laurent Beney professzor, az Agro Dijon és a Burgundiai Egyetem közös intézetének, a Food and Microbiological Processes’ (PAM) kutatási központnak az igazgatója a 2022. évi SIAL Paris szakértői fórumán.
Egészségre gyakorolt hatása mellett a fermentáció másik kiemelkedő előnye, hogy az eljárás energiaigénye alacsony, és az erjesztéssel készült élelmiszerek eltarthatósága hosszú. A nem is olyan távoli jövő kérdése már csak az, hogy az irántuk fel-fellángoló lelkesedés mellett vajon valóban nyitva állnak-e a piacok a fermentált termékek előtt.
Fagyasztott élelmiszerekkel a kevesebb hulladékért
A Cornell University és a 210 Analytics piackutató kutatása a fagyasztott élelmiszerek élelmiszer-hulladék csökkentésében játszott szerepét hangsúlyozza.
A tanulmány szerint a fagyasztott zöldségek és gyümölcsök sokkal kisebb valószínűséggel landolnak a szemétben, mint friss társaik. A mélyhűtés növeli az élelmiszerek eltarthatóságát, ezzel pedig lehetősége nyílik a családoknak pontosan olyan ételt készíteni, amilyet szeretnének anélkül, hogy a selejt vagy a túl sok maradék miatt kellene aggódniuk.
A 210 Analytics tanulmányában 1500 amerikai fogyasztót kérdezett meg az élelmiszer-hulladékkal kapcsolatos véleményéről és attitűdjéről. A válaszadók 83%-a értett egyet azzal az állítással, hogy jó megoldás lehet a háztartási élelmiszer-pazarlás visszaszorítására a fagyasztott élelmiszerek vásárlása. A fagyasztott élelmiszereket fogyasztók a kategória előnyeként emelték ki, hogy pontosan méretezhető adagokat és rugalmasan változtatható fogásokat készíthetnek belőlük.
A fagyasztott élelmiszerek fogyasztása hosszú távon megtakarítást is eredményezhet a családi kasszában amellett, hogy az élelmiszer-pazarlás ily módon történő visszaszorítása a környezet szempontjából is előnyös.
Európa a biotechnológiában is megoldást lát
A fenntartható élelmiszer-technológiát támogató Világgazdasági Fórum egy új jelentés kapcsán a biotechnológiát említi az éghajlatváltozás kezelésének és az élelmiszeripar dekarbonizációjának kulcsfontosságú eszközeként.
A Copenhagen Economics jelentése megállapítja, hogy az üvegházhatású gázok globális kibocsátása 8%-kal csökkenthető az olyan biológiai megoldások alkalmazásával, mint a biotrágyák, bio növényvédő szerek és probiotikus takarmány-adalékanyagok.
Európa az egyik legkiemelkedőbb fontosságú régió, ahol a biotechnológia átalakíthatja az élelmiszeripart. Egy a Nature Food által végzett kutatás szerint Európában a globális felmelegedés, a víz- és földhasználat több mint 80%-kal csökkenthető lenne, ha a fogyasztók az állati eredetű fehérjéket alternatív fehérjékre cserélnék. Az olyan kezdeményezések, mint a dániai székhelyű Novo Nordisk Alapítvány által indított Plant2Food, olyan kutatási projekteket támogatnak, amelyek középpontjában a növényi alapú élelmiszerek állnak, ezzel elősegítve a fenntartható élelmiszer-technológia megismerését és elfogadását Európa-szerte és azon túl.
A cikk a SIAL Paris hivatalos weboldalán megjelent cikkek alapján készült. //
Kapcsolódó cikkeink
AM: nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat
Nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat. A hazai agrártermelés hosszú távú…
Tovább olvasom >A magyar élelmiszeripar jövője: fenntartható innováció
A mai fogyasztó egyre tudatosabb, egészség- és környezettudatossággal közelít az…
Tovább olvasom >Emberség, állatság – A nap képe
Egy német élelmiszerüzlet zöldségrészlegének ajánlata: vidd haza háziállataidnak a zöldséghulladékot!…
Tovább olvasom >További cikkeink
Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >Drágul a tej és a tejtermékek: mi áll az árak emelkedése mögött?
A tej és tejtermékek ára az elmúlt hónapokban jelentős növekedést…
Tovább olvasom >Fenntartható csomagolás: fókuszban az újrahasznosítás és a körforgásos gazdaság
A csomagolás az ellátási lánc egyik kulcseleme, ahol a fenntarthatóság…
Tovább olvasom >