Több, mint négyezer szabolcsi termelő kért támogatást fagykár miatt
Több, mint négyezer fagykárt szenvedett Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei termelő kért támogatást az agrár-kárenyhítési rendszertől – közölte a térségi kormányhivatal nyíregyházi földművelésügyi igazgatóságának illetékese szerdán az MTI megkeresésére.
A rendszerhez időben csatlakozott és a befizetési kötelezettségnek eleget is tett nyírségi gazdálkodók közül 4.100-an nyújtották be kárenyhítési igényüket – mondta Guttyán Tamás főfalugazdász. Hozzátette: az eddigi feldolgozás tapasztalatai szerint a beadványok mintegy 10 százalékánál nincs meg a kritériumként meghatározott 30 százalékos hozamkiesés, így azokat el kell utasítani.
Megjegyezte azt is, hogy sok a hibásan kitöltött tételes elszámolás, továbbá valótlan adatközlést is tartalmaznak a beadványok. Példaként említette, hogy akadt olyan dokumentum, amelyen egy hektáron 10 kilogramm dinnyetermést jelölt meg a kérelmező, ami lehetetlen. Az agrár-kárenyhítési rendszertől a kérelmezők egyébként március 15-ig kapják a támogatási összeget.
A főfalugazdász tájékoztatása szerint a mostani tételes hozamelszámolás során kiderült azt is, hogy a korábbi, „első körös” fagykárenyhítési támogatásnál, amelyet az úgynevezett de minimis keretből kaptak a termelők, többen jogtalanul igényelték a pénzügyi segítséget.
A de minimis keretnél legalább 70 százalékos huzamkiesés volt a követelmény, s az elszámolás szerint az érintettek több, mint 10 százalékánál ettől kisebb lett a májusi fagy okozta kár mértéke. Szabolcsban a de minimis keretből 4.427-en, 19.695 hektáros területre kaptak támogatást, így közel 500 termelőnek vissza kell majd térítenie a hektáronként kifizetett csaknem 60 ezer forintot. Guttyán Tamás hozzáfűzte: olyan jelentős mértékű fagykárnál, mint amilyen május 6-án éjjel érte a szabolcsi termelőket, szinte lehetetlen minden ültetvényben ellenőrizni a pusztítás mértékét, így utólag, a tételes elszámolásnál törvényszerűen adódhatnak, mint ahogy adódnak is, gondok.
Véleményét megfogalmazva kifejtette: az ellenőrizhetőség érdekében jobb lenne, ha az agrár-kárenyhítési rendszer piaci biztosítási alapon működne, s a termelt érték szerint, nem pedig területi alapon történne a kárrendezés.
A szabolcsi főfalugazdász kitért arra is, hogy a de minimis és az agrár-kárenyhítési rendszer támogatása mellett a fagykárrendezésnek lesz egy „harmadik pillére” is. A termelők 500 ezer forinttól, ötmilliós összegig vehetnek majd fel kedvezményes kamatozású hitelt. A kölcsönkérési lehetőség feltételei a napokban válnak ismertté, s várhatóan május 31. lesz az igénylés záró határideje. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
A nagy élelmiszerláncok többsége nyitva tartja üzleteit december 24-én délig
A nagy élelmiszerláncok többsége nyitva tartja üzleteit december 24-én, a…
Tovább olvasom >Orbán Viktor: Gazdasági fellendülés és történelmi lehetőségek 2025-re
Péntek reggel Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádióban ismertette a…
Tovább olvasom >Fogyasztóvédelmi kiválóságok díjazása: elismerték a 2024. év legjobbjait
Az idei év kiemelkedő fogyasztóvédelmi referensei és különdíjazottjai vehették át…
Tovább olvasom >