Több mint 400 milliárd forintot költött tavaly külföldi bevásárlásra a magyar
A magyarok közül sokan kimondottan bevásárlás céljából indultak külföldre, és ezen rövid kirándulások során közel 400 milliárd forintot hagytak a határon túl – állítja a Pénzcentrum. Az összeg akár a magyar gazdaságnak is segíthetett volna, de szakértők szerint több változásra is szükség lenne itthon ahhoz, hogy a pénzt itthon tartsuk.
A KSH friss adatai szerint, habár az itthoni fogyasztás komolyan visszaesett a brutális infláció hatására, sok magyar még mindig rendelkezik elegendő tartalékkal, amit külföldön tud elkölteni. A legnépszerűbb úti célok továbbra is a szomszédos országok – Szlovákia, Románia, Ausztria és Szerbia.
Az utak száma szinte minden kategóriában nőtt, kivéve a rokonlátogatást. A legtöbb pénzt a termékek és szolgáltatások vásárlása során költötték el, ami több mint a duplájára emelkedett az előző év azonos időszakához képest, elérve a 78 milliárd forintot. A szórakozás, szabadidő és egészségmegőrzés terén is látványos emelkedés volt, itt az elköltött pénz mennyisége 99-ről 156 milliárd forintra ugrott.
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint a magas hazai árak miatt érthető, hogy a magyarok külföldre mennek vásárolni. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy nem okoz-e gondot a magyar gazdaságnak, hogy az emberek a jövedelmükből ezt az összeget nem itthon, hanem külföldön költik el. Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője hozzátette, hogy az adatok csalókák is lehetnek, és bár örömteli a fogyasztás helyreállása, a magyarok még mindig óvatosak, inkább rövidebb utakat vállalnak be.
Az elemzők úgy vélik, hogy az ördög a részletekben rejlik, és fontos lenne látni, hogy a külföldi utazásokban résztvevők jövedelmi csoportok szerint miként oszlanak meg. A külföldi költéseket az infláció is növeli, mind itthon, mind külföldön emelkedett az árszínvonal. Az optimistább kilátások azt mutatják, hogy a COVID utáni helyreállás folytatódik, de még mindig elmarad a 2019-es szinttől.
Az utazási adatok alapján látható, hogy a legtöbb magyar Ausztriába, Szlovákiába és Romániába látogatott, ahol a növekedés motorjai elsősorban a többnapos, szabadidős célú és a vásárlási célú utazások voltak. A külföldre tett utazások száma a COVID sokk utáni helyreállásnak köszönhetően emelkedett, bár még mindig elmarad a 2019-es szinttől.
A külföldi költések növekedése kihívás elé állítja a magyar gazdaságot, és szükség van változásokra ahhoz, hogy a jövedelmeket itthon tartsuk. A szakértők szerint a magyar árak versenyképességét és az itthoni vásárlási lehetőségeket kell javítani, hogy a magyarok ne érezzék kényszerűnek a külföldi vásárlást.
Kapcsolódó cikkeink
Árrésstop ide vagy oda – olcsóbb lett a magyar bevásárlás? Három ország árainak tesztje
A magyar kormány 2024 tavaszán újabb intézkedést vezetett be az…
Tovább olvasom >Az AI és a közösségi média felforgatta a vásárlási szokásokat
A technológia fejlődésével a fogyasztói magatartás is jelentősen átalakult, a…
Tovább olvasom >Tudatosabban vásárolunk? Töretlen a kereslet a hazai ízek iránt
Több száz magyar termelővel működik együtt a Kifli.hu, hogy minél…
Tovább olvasom >További cikkeink
Húsvéti hosszú hétvége: így alakul az üzletek nyitvatartása 2025-ben
A húsvéti ünnepek idején alaposan átalakul a hazai üzletláncok nyitvatartása:…
Tovább olvasom >A várakozásokon felül alakult az euróövezet ipari termelése februárban
Februárban a várakozásokon felüli mértékben növekedett az euróövezet ipari termelése…
Tovább olvasom >Zsigó Róbert: átlagosan majdnem húsz százalékos az árrésstop hatása
Az árrésstop bevezetésének hatására négy hét alatt átlagosan 18,6 százalékkal…
Tovább olvasom >