Több időt igényel az álláskeresés, mint egy évvel korábban
Minimálisan csökkent az aktív álláskeresők aránya egy év alatt a hazai munkaerőpiacon, minden második dolgozó elégedett jelenlegi helyével, vagy legalábbis nem gondolkodik a váltáson. 1500 fő megkérdezésével készítette el rendszeres, negyedéves reprezentatív felmérését a Profession.hu 2024 elején, amelyben az álláskeresési státuszt és szokásokat vizsgálja.
A Profession.hu 2024 első negyedévében végzett kutatásából kiderült, hogy a 18-65 éves magyar lakosság 36%-a passzívan, 12%-a pedig aktívan keresi új állását. A munkavállalók közel fele elégedett jelenlegi állásával, nem is gondolkodik a váltáson, közel egyharmaduk azonban megfontolná azt egy jó ajánlat miatt, 5% pedig tudatosan keresi új állását aktuális munkaviszonya mellett. Azonos méretű azon munkanélküliek csoportja, akik aktívan keresnek, és azoké, akik csak nyitottak egy jó lehetőségre (7%-7%), 11%-uk azonban nem keres jelenleg.
Mennyi energiát, időt szánunk a munkakeresésre?
A munkahelyváltás hosszú folyamat, már csak a döntés meghozása is: átlagosan 11-12 hónap, amíg egy munkahelyváltás körvonalazódik az emberben. Az új pozíció megtalálása manapság átlagosan még egyszer ennyi időt vesz igénybe – 10-11 hónapra tehető –, ezért is fontos időben elkezdeni az információgyűjtést, a lehetőségek feltárását. A Profession.hu friss kutatása rámutatott, hogy az álláskeresők 56%-ának már megszűnt a munkaviszonya, amikor elkezdett új lehetőség után nézni; 16%-nak még volt állása, de váltani szeretett volna.
„A munkakeresés rendszeres idő- és energiabefektetést igényel. A folyamat intenzitása tetten érhető az eltérő motivációjú munkavállalóknál: a passzív álláskereső – aki jelenlegi munkája mellett ugyan nem keres, de nyitott az ajánlatokra – maximum hetente pár órát szán a lehetőségek böngészésére (54%), míg akinek már nincs állása, vagy már nagyon szeretne eljönni a munkahelyéről, azok napi több órát is álláskereséssel töltenek (14%)”
– magyarázza Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.
Mikor kezdünk el állást keresni?
A fenti információk tükrében figyelemre méltó adat, hogy az álláskeresők túlnyomó többségének (84%) szükségszerű az új bevételi forrás mihamarabbi megtalálása, mivel vagy a felmondásukat töltik már, vagy még a legelső munkahelyük megtalálása előtt állnak, de leggyakoribb esetben éppen munkanélküliek (56%).
„A munkahelyváltásból a dolgozó profitálhat, de időt és energiát kell rászánnia. Tanácsos minél előbb elkezdeni a keresést, hogy mire megszűnik az aktuális munkaviszony, már biztos legyen az új állás. A hosszú felvételi folyamat, próbafeladatok elvégzése és mindezek között a várakozási idő megterhelő lehet, ezért nagyon fontos a felkészülés, a saját elvárások és a munkaerőpiaci lehetőségek előzetes feltérképezése, az alapos önismeret, a kitartás és a türelem”
– hívja fel a figyelmet Simon-Göröcs Lili, a Profession.hu HR igazgatója.
A dolgozóknak a jelenlegi állásuk betöltésére átlagosan 3-4 hónapra volt szükségük az álláskeresés első lépésétől számítva a munka megkezdéséig. Ez az időtartam az előző év azonos időszakához képest bő egy hónappal nőtt, de alulmarad a 2022 harmadik negyedévében mérthez képest, amikor átlagosan fél év volt az új állás betöltéséig eltelt idő.
„A hatékony munkakeresés érdekében érdemes párhuzamosan több pozícióra is jelentkezni, ha találunk jó lehetőségeket; növelhetjük az esélyünket azzal, ha az adott állásra szabott pályázatot készítünk, az álláshirdetésben szereplő információk alapján. Kutatásunkból kiderül, hogy minden második álláskereső átlagosan havi 3 hirdetésre jelentkezik, átlagosan 7 állást pályáznak meg, mire megtalálják a megfelelőt”
– idéz a Profession.hu kutatásának eredményéből Simon-Göröcs Lili. A jelentkezők közel harmada egyáltalán nem kapott visszajelzést egyik cégtől sem, ahova beadta a pályázatát.
Kapcsolódó cikkeink
Csökkent a munkahelyi stabilitásérzet a fiataloknál
Visszaesés látható a dolgozó fiataloknál: a munkahelyüket csak 51 százalékuk…
Tovább olvasom >Tízből hat külföldön dolgozó magyar szerint könnyű volt a beilleszkedés
Minden tizedik magyar munkavállaló rendelkezik már külföldi tapasztalattal, legtöbben Németországban,…
Tovább olvasom >Új munkavállalói értékrend formálódik – avagy mit jelent ma a „jó munkahely”?
A Randstad globális kutatása, a Workmonitor 2025 átfogó képet ad…
Tovább olvasom >További cikkeink
GKI Elemzés: EU-s források nélkül csak döcögne a hazai gazdaság
Idén május 1-én ünnepeljük uniós csatlakozásunk 21. évfordulóját. EU-s tagságunknak…
Tovább olvasom >Csökkentette az élelmiszerárakat az árrésstop és az online Árfigyelő bővítése
2025 áprilisában csökkent az infláció és az élelmiszerárak növekedési üteme…
Tovább olvasom >NGM: mindig fellépünk az indokolatlan áremelés ellen, a következő hónapokban tovább csökkenhet az infláció
Áprilisban az infláció mértéke 4,2 százalékra, míg az élelmiszerinflációé 5,4…
Tovább olvasom >