Több cég is halgazdálkodásról szóló megállapodást sürget Nagy-Britanniában
Az Egyesült Királyság legnagyobb, tenger gyümölcseinek feldolgozója azzal fenyegetőzik, hogy leállítja az Atlanti-óceán északkeleti részéből származó halak beszerzését, ha a part menti államok – köztük az Egyesült Királyság és az EU országai – nem jutnak megfelelő megállapodásra a populációk kezeléséről még ebben a hónapban – írja a The Guardian nyomán az origo.

Számos cég követel intézkedéseket a tengeri halak fenntarthatóbb feldolgozása érdekében
A Young’s Seafood csatlakozott a Tesco, a Co-op, a Princes, az Aldi, az Asda, a Waitrose, a Marks & Spencer és más kiskereskedők és beszállítók csapatához. Ezek a cégek sürgős intézkedéseket követelnek a brit miniszterektől a makréla-, hering- és kék tőkehalállományok fenntarthatóbb feldolgozása érdekében.
Az Atlanti-óceán északkeleti részén halászó államok már több mint egy évtizede nem tudnak a tudósok által meghatározott fenntartható határértékeknek megfelelő kvótákban megállapodni. Ennek eredménye mindhárom populáció (makréla, hering és kék puha tőkehal) csökkenése. A fogások 2015 óta összességében 4,8 millió tonnával haladták meg a fenntartható határértékeket.
A Young’s Seafood szerint a part menti államok, köztük Norvégia, Izland, Oroszország és a Feröer-szigetek között a fogási kvótákról folyó viták „veszélyeztetik” az értékes halállományok egészségét, és „arra késztetik a vállalkozásokat, hogy felemeljék szavukat” a kérdésben.
A vállalat levélben fordult a makrélát halászó országokhoz, amelyek ezen a héten találkoznak Londonban, hogy megállapodjanak a három populáció közös állománygazdálkodásáról, és sürgette őket, hogy „tegyék félre a nemzeti érdekeiket”, és állapodjanak meg a fenntartható intézkedésekben. A levél a tudományos szakvélemények követésére, hosszú távú gazdálkodási tervek elfogadására és vitarendezési mechanizmusok alkalmazására szólította fel a tárgyalóasztalhoz ülő feleket.
„A Young’s Seafood úgy véli, hogy a kvóták egyoldalú megállapítása elfogadhatatlan veszélyt jelent a közös állományú halászatra, az érintett part menti államoknak támogatniuk kell az ICES [Nemzetközi Tengerkutatási Tanács] szakvéleményével összhangban lévő, a teljes kifogható mennyiségre vonatkozó megállapodás megkötését, és törekedniük kell egy hosszú távú, tudományos alapokon nyugvó gazdálkodási megállapodásra” – áll a vállalat közleményében.
A vállalat alapító tagja az Észak-atlanti nyílt tengeri fajok érdekvédelmi csoportnak (NAPA), amely 50 kiskereskedő és beszállító közel 250 milliárd eurós vásárlóerőt képviselő koalíciója.
Csak ebben az évben az Atlanti-óceán északkeleti részén a makrélára, az atlanti-skandináv heringre és a kék puha tőkehalra vonatkozó kvótákat 41 százalékkal, 35 százalékkal, illetve 25 százalékkal a tudományosan javasolt határértékek fölött állapították meg.
Az éghajlati válság hatására a halállományok eloszlása eltolódott, emiatt minden ország saját önös érdekei szerint egyoldalúan határozta meg a kvótákat. (origo)
Kapcsolódó cikkeink
Új lendületet kap a MAHOP Plusz megvalósítása
Az Agrárminisztérium a MAHOP Plusz-3.1.1-24-2024-00001 azonosítószámú, „A MAHOP Plusz megvalósítását…
Tovább olvasom >Megújult keretek között a hazai halgazdálkodási adatgyűjtés
Sikeresen zárult az AKI Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság,…
Tovább olvasom >Sikeresen lezárult a halgazdálkodási adatgyűjtést fejlesztő MAHOP PLUSZ projekt
2025. január 31-én sikeresen lezárult az AKI Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit…
Tovább olvasom >További cikkeink
KSH: 2025 első negyedévében a gazdaság teljesítménye stagnált a 2024. első negyedévihez képest
Magyarország bruttó hazai termékének volumene 2025 első negyedévében a nyers…
Tovább olvasom >Vegyszerkoktél a tányéron: riasztó adatok az európai élelmiszerek szennyezettségéről
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) friss jelentése szerint az európai…
Tovább olvasom >GKI-elemzés: Tovább csökkent a magyar ipari termelés
A magyar ipari termelés volumene két egymást követő évben csökkent…
Tovább olvasom >