Tízéves mélyponton a hazai körtehozam: A termésmennyiség tovább csökkent idén

Csökkenő termőterületek és hozamok

Évről évre kevesebb

A hazai körteültetvények jelenleg 1886 hektáron találhatók, de az ezen a területen termelt mennyiség már évek óta nem fedezi a hazai fogyasztást. Tavaly is gyenge hozamokat tapasztaltak a termelők, ám a 2024-es év még a tavalyinál is kedvezőtlenebb eredményeket hozott. Bár a tavaszi fagykárok elkerülték a legtöbb ültetvényt, a nyári forróság és aszály súlyosan érintette a fákat.

A legnagyobb termőterületek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (514 hektár) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (410 hektár) találhatók, de az országos terméspotenciál jelentősen romlott, ami elsősorban az ültetvények öregedésére és a megfelelő gondozás hiányára vezethető vissza.

Hektikus termésmennyiség és csökkenő fogyasztás

A hazai körte termésmennyisége 15-30 ezer tonna között mozog, ennek 20-40 százaléka a feldolgozóiparba kerül. Azonban a piacra kerülő körte mennyisége változó, így a fogyasztók is hektikusan találkoznak a termékkel. Bár tíz évvel ezelőtt a körte még az alma népszerű alternatívája volt, a fogyasztói szokások azóta jelentősen megváltoztak. A magas árak miatt a vásárlók ma már ritkábban vásárolnak körtét, és inkább csak kis mennyiséget vesznek belőle hetente.

Az export növekvő szerepe

A hazai termés már régóta nem fedezi a belföldi keresletet, ezért egyre nagyobb jelentősége van a körteexportnak. Az ipari feldolgozásra irányuló igény sem mutat növekedést, ami tovább csökkenti a hazai termelők lehetőségeit. A szakértők szerint a jövőben további kihívások várnak a körteágazatra, hacsak nem történnek változások a termesztési technológiákban és az ültetvények korszerűsítésében.

Az idei alacsony hozamok tükrében világos, hogy a magyar körteágazatnak alkalmazkodnia kell a változó körülményekhez, ha hosszú távon fenn kívánja tartani a versenyképességét.