Tízéves mélyponton a hazai körtehozam: A termésmennyiség tovább csökkent idén
Az elmúlt évtized legrosszabb körtehozama figyelhető meg 2024-ben Magyarországon, írja a Portfolio a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet friss adatai alapján. Az elmúlt években a kedvezőtlen időjárás, valamint az ültetvények öregedése és kondícióromlása jelentős mértékben csökkentette a körte termésmennyiségét és a termőterületek nagyságát.
Csökkenő termőterületek és hozamok
A hazai körteültetvények jelenleg 1886 hektáron találhatók, de az ezen a területen termelt mennyiség már évek óta nem fedezi a hazai fogyasztást. Tavaly is gyenge hozamokat tapasztaltak a termelők, ám a 2024-es év még a tavalyinál is kedvezőtlenebb eredményeket hozott. Bár a tavaszi fagykárok elkerülték a legtöbb ültetvényt, a nyári forróság és aszály súlyosan érintette a fákat.
A legnagyobb termőterületek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (514 hektár) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (410 hektár) találhatók, de az országos terméspotenciál jelentősen romlott, ami elsősorban az ültetvények öregedésére és a megfelelő gondozás hiányára vezethető vissza.
Hektikus termésmennyiség és csökkenő fogyasztás
A hazai körte termésmennyisége 15-30 ezer tonna között mozog, ennek 20-40 százaléka a feldolgozóiparba kerül. Azonban a piacra kerülő körte mennyisége változó, így a fogyasztók is hektikusan találkoznak a termékkel. Bár tíz évvel ezelőtt a körte még az alma népszerű alternatívája volt, a fogyasztói szokások azóta jelentősen megváltoztak. A magas árak miatt a vásárlók ma már ritkábban vásárolnak körtét, és inkább csak kis mennyiséget vesznek belőle hetente.
Az export növekvő szerepe
A hazai termés már régóta nem fedezi a belföldi keresletet, ezért egyre nagyobb jelentősége van a körteexportnak. Az ipari feldolgozásra irányuló igény sem mutat növekedést, ami tovább csökkenti a hazai termelők lehetőségeit. A szakértők szerint a jövőben további kihívások várnak a körteágazatra, hacsak nem történnek változások a termesztési technológiákban és az ültetvények korszerűsítésében.
Az idei alacsony hozamok tükrében világos, hogy a magyar körteágazatnak alkalmazkodnia kell a változó körülményekhez, ha hosszú távon fenn kívánja tartani a versenyképességét.
Kapcsolódó cikkeink
A termelők és a fogyasztók körében is egyre népszerűbb zöldség a cékla
Évről évre nő a cékla termőterülete hazánkban, a termelés modernizálásának…
Tovább olvasom >Reneszánszát éli a cékla Magyarországon
A céklatermesztés és fogyasztás jelentős növekedést mutat Magyarországon az elmúlt…
Tovább olvasom >2025. január 1-jétől kötelező feltüntetni a diófélék és szárított gyümölcsök származási helyét
A jövő év elejétől bizonyos diófélék és szárított gyümölcsök csomagolásán…
Tovább olvasom >További cikkeink
Nyílt Marketing Fórum a Magyar Termék Védjegyhasználatról – már lehet regisztrálni!
Idén február 20-án kerül megrendezésre a Magyar Termék Marketing Fórum,…
Tovább olvasom >Nagy Márton: itt a fordulat, a magyar gazdaság 2025-ben nagyobb növekedési pályára vált
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2024 utolsó negyedévében az…
Tovább olvasom >Az Unilever és a Tesco egyetért: fenntarthatóság nélkül nincs jövő
Az Unilever vezérigazgatója, Hein Schumacher szerint eljött az idő, hogy…
Tovább olvasom >