Tizenkétmilliárd forintos génmegőrzési program indul
Kiemelt génmegőrzési fejlesztési program indul 12,3 milliárd forintos támogatásból a következő öt évben a nemzeti identitás szempontjából fontos mezőgazdasági örökség megőrzésére – mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter sajtótájékoztatón, Budapesten.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány által elfogadott génmegőrzési program történeti léptékű, hiszen Magyarországon az elmúlt évtizedekben ehhez hasonló fejlesztés a génmegőrzésre és a nemzeti kincsek védelmére nem volt. A program célja a magyar növényi genetikai örökség fenntartása és gyarapítása, valamint az őshonos állatfajták megőrzése.
Fazekas Sándor kifejtette, hogy a támogatást a Földművelésügyi Minisztérium (FM), a nemzeti parkok, a génmegőrző intézmények, a Kétegyházi Mezőgazdasági Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium használja fel, de a programból jó néhány szakmai műhely és oktatóintézet is részesül.
Rámutatott arra is, hogy a Növényi Diverzitás Központ (NöDiK) a világ 13. legnagyobb mezőgazdasági génbankja, 53 ezer unikális tétele 130 ezer génbanki minta megőrzését biztosítja. Az őshonos állatfajták megőrzése a gödöllői Haszonállat-génmegőrzési Központban (HáGK) történik, ahol főként a kishaszonállatok génmegőrzése zajlik. A program során mindkét intézményben komoly fejlesztések várhatók, de a nemzeti parkok is részesei ennek a munkának – tette hozzá.
Kiemelte, hogy a program fontos elemeként Kétegyházán kialakítják a HáGK duplikátum állományának helyszínét, amelynek keretében intézményfejlesztések és bővítések várhatók, valamint állattartási helyeket alakítanak ki. Emellett mintaprogramok is indulnak a kárpáti borzderes szarvasmarha és magyar hidegvérű muraközi ló állományának megőrzése és növelése érdekében. Ugyanakkor a magyarság öröksége a mezőgazdaság vonatkozásában jóval túlnyúlik a határokon, ezért a program a határon túlra is kiterjed – ismertette a szaktárca vezetője.
V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár kiemelte, hogy a programnak köszönhetően az állam a magyar kutyafajták tenyésztésére évente 50 millió forintot fordít. Az állami beavatkozásra azért van szükség, mert a 9 magyar kutyafajta közül többnél kritikus szint alá csökkent az évente törzskönyvezett állatok száma. Példaként említette, hogy tavaly csak 52 erdélyi kopót és 200 kuvaszt törzskönyveztek. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Új forrásokhoz juthatnak a gyepre alapozott legeltetést folytató állattenyésztők
A 2027-ig tartó Közös Agrárpolitikában (KAP) számos olyan új elem,…
Tovább olvasom >19 milliárd forint támogatás az őshonos állatfajták megőrzésére
Megszülettek a döntések a védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták…
Tovább olvasom >Kína a magyar agrártermékek legfontosabb exportpiaca lehet
A következő években Kína a minőségi magyar agrártermékek legfontosabb exportpiaca…
Tovább olvasom >További cikkeink
Fogyó cégszámok, tartós félmilliós határ
2024-ben a társas vállalkozások száma várhatóan 12 ezerrel csökken, miközben…
Tovább olvasom >Decemberben alig változott a GKI konjunktúraindexe
A GKI Gazdaságkutató Zrt.– az EU támogatásával –felmérése szerint decemberben…
Tovább olvasom >Ünnepi fogások: bacon kuglóf, baconos sajttorta és szilveszteri kandírozott virslifalatkák
Sokszor egy-egy szokatlanabb hozzávaló, vagy akár maga a tálalás is…
Tovább olvasom >