Tíz éven belül jelentősen nő az állati eredetű élelmiszerek globális fogyasztása

A következő tíz évben az állati eredetű mezőgazdasági termékek globális termelése – beleértve a tengeri halászatot és akvakultúrát – várhatóan 14 százalékkal nő. A növekedés mögött a népességgyarapodás és az egy főre jutó húsfogyasztás emelkedése áll – derül ki az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és az OECD közös előrejelzéséből.

A húsfogyasztás globális egy főre vetített növekedését 6 százalékra becsülik 2034-ig, de a legnagyobb bővülésre a közepes jövedelmű országokban lehet számítani, ahol a gazdasági növekedés és a népesség emelkedése egyszerre hajtja az igényeket. Ezzel szemben a szegényebb térségekben a fejenkénti fogyasztás várhatóan stagnál, miközben a népességnövekedés miatt az összfogyasztás így is nő.

A fogyasztás elmozdulása a termelés helyszíneitől egyre nagyobb súlyt helyez a nemzetközi élelmiszer-kereskedelemre. A jelentés szerint tíz év múlva a globálisan elfogyasztott kalóriák 22 százaléka importból származik majd – vagyis a szállítási és logisztikai igények tovább emelkednek.

A termelés bővülését részben a hektáronkénti és állatonkénti termelékenység növekedése teszi lehetővé, különösen a közepes jövedelmű országokban, ahol az új technológiák, tőkebefektetések, műtrágyák és takarmányok intenzívebb alkalmazása hajtja a növekedést. Ugyanakkor a termőterületek további bővítése is várható, különösen Afrikában és Dél-Ázsiában, ahol a modern technológiához való hozzáférés továbbra is korlátozott.

A mezőgazdasági eredetű üvegházhatású gázkibocsátás a várakozások szerint 6 százalékkal emelkedik, ami a termelésnövekedésnél mérsékeltebb ütemet jelent. A kibocsátás termékegységre vetítve csökken, és a szakértők szerint az alacsony kibocsátású technológiák szélesebb körű bevezetésével akár 15 százalékos termelékenységnövekedés és 7 százalékos kibocsátáscsökkenés is elérhető lenne.