Tíz éve nem sikerül megfogni a fogyasztói csoportokat

Tehetetlenek az állami hivatalok a kölcsönnek látszó szolgáltatást kínáló fogyasztói csoportok ellen.

A pénzügyi felügyelet szerint nem végeznek engedély nélküli pénzügyi szolgáltatást, az APEH szerint pedig nem szerencsejáték a sorsolással meghatározott vásárlási jog.
Egyedül a GVH vizsgálja őket, időnként megtévesztő reklámszövegeket tilt be és bírságol miattuk, a cégek azonban könnyen kihasználják a lyukas szabályozás adta lehetőségeket. Az egymást követő kormányok 1999 óta nem tesznek semmit.
A GVH már többször jelezte az Országgyűlésnek a problémát, sőt 1999-ben megkezdődött egy kormányrendelet kidolgozása, de a mai napig nem született belőle jogszabály, több mint egy évtizede az összes kormány elhanyagolja a kérdést.
Mivel nincs olyan szerv, amely nyilvántartást vezetne a fogyasztói csoportokról, valójában senki sem tudja, hogy hány ügyfél tartozhat a cégekhez, a megtévesztett ügyfelek panaszaiból azonban sejthető, hogy egyre többen estek a hitelnek látszó termékek csapdájába. Balogh Virág, a GVH fogyasztóvédelmi irodájának vezetője, valamint a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete (Fome) is arról számolt be, hogy az elmúlt 2-3 hónapban egyre több panaszos ügyfél kereste meg őket.
Az újságokban hirdető, fogyasztói csoportokat szervező cégek láthatóan hitelként kívánják láttatni szolgáltatásukat – a GVH emiatt vizsgálja a tevékenységüket, illetve emiatt büntetett korábban. Emellett azonban olyan üzleti magatartást is tapasztalni, amit nehezen lehet ügyfélbarátnak minősíteni. Így például az ügyfél azt hiheti, hogy pénzt (hitelt) kap, pedig valójában vásárlási joghoz jut vagy gyakran igen magas regisztrációs díj.
A versenyhivatal a fogyasztók megtévesztésére alkalmas reklámokat már az eljárás befejezése előtt is betilthatja ideiglenes intézkedésként, ezt négy céggel idén már meg is tette.  A jelenlegi szabályozás szerint a GVH az eljárást megelőző évi nettó árbevétel 10 százalékáig szabhat ki bírságot az adott vállakozásra. Egyes cégek esetén ez nem jelent komoly tételt, mivel többségük csak tavaly alakult, azaz néhány hónap bevételei után lehet csak bírságot kiszabni.  Ennél szigorúbb fellépésre azonban nincs lehetőség. A GVH csak a hirdetések miatt léphet fel ellenük, míg a PSZÁF csak akkor, ha az adott cég jogosulatlanul végez pénzügyi tevékenységet – írja az Origo.