Tisztul a magyar munkaerőkölcsönzési piac
Az Európai Unió rendelkezésének megfelelően 2021. április 1-jei hatállyal módosult a magyar ÁFA törvény. Ennek értelmében megváltoztak a munkaerőkölcsönzési szolgáltatások ÁFA kezelési szabályai is és megszűnik az ún. fordított áfa alkalmazásának kötelezettsége a legtöbb esetben. Mindez azt jelenti, hogy mostantól az eladó, a számla kiállítója – vagyis a munkaerőkölcsönző vállalat – fizeti meg az ÁFÁ-t. Eddig ennek terhe a munkaerőt kölcsönzött konstrukcióban foglalkoztató vállalatra, vagyis a vevőre hárult. Korábban a szektorban tapasztalt jelentős visszaélések és törvénytelenségek visszaszorításának érdekében vezették be ezt a speciális ÁFA szabályozást.
„Nagyjából hat-hét ezer vállalatnál közel százötvenezer ember dolgozott közvetített munkavállalóként 2018-ban és 2019-ben. Ha nincs a járvány, ezek az adatok valószínűleg 2020-ban is irányadóak lettek volna és noha jelentős volt a visszaesés, de idén már újra látjuk az erősödést és egyre nagyobb arányban térnek vissza a vállalatok a vírus előtti időben megszokott létszámokhoz.” – mondta el Juhász Csongor a 8 országban jelen lévő Prohuman ügyvezető igazgatója.
A munkaerőkölcsönzés globálisan és Európában is elfogadott, folyamatosan fejlődő iparág, Magyarországon is szinte minden üzleti szegmensbe elterjedt ez a foglalkoztatási megoldás. „Az általános munkaerőhiánnyal együtt a kölcsönző cégek szerepe is egyre erősödött, az elmúlt 15 évben nagyjából megötszöröződött a kölcsönzött konstrukcióban foglalkoztatottak száma Magyarországon. Korábban voltak olyan cégek, amelyek rendszeresen megszegték a szabályokat, többek között visszaéltek a járulékokkal, az ÁFÁ-val vagy nem fizették ki a dolgozókat. Ennek kiküszöbölésére az egyik határozott intézkedés volt a fordított ÁFA bevezetése 2015. január elsején.” – összegezte Juhász Csongor, aki szerint az elmúlt évek piaci tisztulást hoztak. Mint elmondta, azok a cégek, amelyek tisztességtelen üzletpolitikára építettek, fokozatosan kikoptak a piacról, mindez pedig az egész szektornak, a megbízóknak, az államnak és főleg a munkavállalóknak is az érdeke.
A Prohuman szerint a tisztességtelen gyakorlatot folytató cégek káros öröksége, hogy sok esetben a munkaerőkölcsönző vállalatok megítéléssé előítéletekkel terhelt. Pedig a munkaerőkölcsönzésben résztvevő vállalatok ma már nagyon szigorú állami kontroll alatt dolgoznak, tisztességes üzletpolitikát követnek miközben ez a foglalkoztatási forma a munkáltatónak és a munkavállalónak is sok szempontból optimális megoldást jelent számos területen. „Ma már rendkívül szigorú külső kontroll alatt dolgozunk, folyamatosak az adóhatóság és más hatóságok által végzett ellenőrzések is. Nincs értelme és üzletileg sem éri meg az ilyen jellegű csalás, komoly és megbízható cégeknél ez nem jöhet szóba. Ennek a tisztulásnak az egyik újabb jele, hogy a korábban bevezetett fordított ÁFA gyakorlatot a megszüntették” – tette hozzá a szakember.
Az új jogszabályi változás meghatároz kivételeket is, elsősorban az építőipar területén, de csak azok a munkaerő-kölcsönzés szolgáltatások maradnak a fordított ÁFA hatálya alatt, amelyek:
- termékértékesítéshez (építési-szerelési munkával létrehozott, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő ingatlan átadás – az Áfa tv. 10. § d) pontja szerint), vagy
- ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására, egyéb megváltoztatására irányuló építési-, szerelési és egyéb szerelési munkákhoz kapcsolódnak.
(A fentiek vonatkozásában 2021. március 2-án, a Magyar Közlöny 2021. évi 33. számában megjelent az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvény 42. §-ának hatálybalépéséről szóló 1/2021. (III. 2.) PM határozat.)
Kapcsolódó cikkeink
A higiéniai és vendéglátóipar dolgozói tüntettek Brüsszelben
Több száz európai biztonsági, higiéniai és vendéglátóipari dolgozó gyűlt össze…
Tovább olvasom >Két évtizede tagja Magyarország az Európai Uniónak: mit jelent ez a gazdaság szempontjából?
Idén húsz éve csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz. Az évforduló…
Tovább olvasom >Eurostat: az EU-ban lakosonként 132 kilogramm élelmiszer veszett kárba 2022-ben
Lakosonként átlagosan mintegy 132 kilogramm élelmiszer-hulladék keletkezett az Európai Unióban…
Tovább olvasom >További cikkeink
K&H: valamivel több, mint évi 6 ezer forintért kötöttek biztosítást a mikromobilitási eszközökre
A mikromobilitási eszközökre szóló kötelező biztosítás bevezetése óta a K&H-nál…
Tovább olvasom >Több fizikai munkát végző szakember érhető el a munkaerőpiacon
A fizikai munkát végzők munkaerőpiaci lehetőségeit tekintve az elmúlt években…
Tovább olvasom >Bio vagy nem bio? ‒ Ne féljünk kérdezni!
Az Unió és a magyar kormány közös törekvése, hogy minél…
Tovább olvasom >