Tilos lesz a vevők hátrányos megkülönböztetése
Az EU hosszas tárgyalások után 2018 tavaszán elfogadta a geo-blocking rendeletet, amely decembertől szigorítja a vevők indokolatlan hátrányos megkülönböztetésének tilalmát, legyen szó kereskedelmi értékesítésről, az árazásról vagy az értékesítési és fizetési feltételekről. A rendelet megtiltja a vevők indokolatlan és hátrányos megkülönböztetését az állampolgárságukra, lakóhelyükre vagy letelepedési helyükre hivatkozva.
Az Európai Bizottság 2015-ben kezdeményezett egy konzultációt, amely szerint a fogyasztók csaknem 90%-a tapasztalt már hátrányos megkülönböztetést, amikor más uniós tagállamban vásárolt – hasonló eredményre jutott az Európai Bizottság 2017-ben zárult e-kereskedelemmel foglalkozó ágazati vizsgálata is, amely szerint a fogyasztási cikkeket értékesítő kereskedők 38 százaléka gyűjt információkat a vevők tartózkodási helyéről, hogy területi alapú korlátozási intézkedéseket vezessen be.
– A rendelet minden olyan kereskedelmi vállalkozást érint, amely akár üzlethelyiségben, akár weboldalon keresztül külföldi országokba is értékesít, de leginkább az online kereskedelemmel foglalkozó cégeket érintheti majd, mivel leggyakrabban ezek alkalmazzák a vevők indokolatlan hátrányos megkülönböztetésének valamely formáját – mondta el dr. Göndöcz Péter, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda partnere.
A rendelet alapján biztosítani kell, hogy a vevőnek egy olyan, másik tagállamban működő kereskedőtől is lehetősége legyen vásárolni, amely a vevő országába egyébként nem vállal árukiszállítást. Például, ha egy magyar vevő egy román weblapon a hazainál kedvezőbb árú terméket talál és ezt meg szeretné venni, akkor nem tagadható meg a kiszolgálása arra hivatkozva, hogy az eladó nem foglalkozik magyarországi házhozszállítással. Ilyen esetben a vevő számára lehetővé kell tenni, hogy a terméket a kereskedőnél átvehesse, vagy onnan saját költségén hazaszállíttassa.
A rendelet a fizetési módokkal kapcsolatos megkülönböztetést is tiltja. A kereskedők továbbra is eldönthetik, hogy mely fizetési módokat fogadják el, azonban ezt diszkriminációmentesen kell biztosítaniuk. Ha például egy kereskedő saját tagállamában a fizetés során elfogadja a Maestro kártyát, akkor a vevő tagállama szerinti Maestro kártyát is el kell fogadnia.
A rendelet kikényszerítéséért minden tagállam maga felel, azonban Magyarországon jelenleg még nem történt meg a hatóság kijelölése, és egyelőre még az sem ismert, hogy a rendelet szabályainak megsértése milyen szankciókat von maga után. //
Kapcsolódó cikkeink
Minőség, innováció, növekedés
A Salesrep Kft. története jól példázza, hogyan lehet a folyamatos…
Tovább olvasom >1500 milliárd forintos piac új szereplőkkel: civilek az e-kereskedelemben
Egy egyszerű és biztonságos applikáció letöltésével online vásárlásai során bárki…
Tovább olvasom >Az európai online kereskedelem vezetői között többségben vannak a nem európai cégek
Az ezer legnagyobb európai online kereskedő közül mindössze 49% rendelkezik…
Tovább olvasom >További cikkeink
Optimisták a hazai cégek klímaügyben
Az EY nemzetközi kutatása szerint a magyar vállalatok többsége optimista…
Tovább olvasom >Állatmentes sajtot kínál a REWE Németországban
A Formo start-up Frischhain néven kapható sajtalternatívája nem csak finom,…
Tovább olvasom >Kommunikációs iparági AI-kézikönyv készül
A hazai szakmai szervezetek – köztük a MAKSZ, az MMSZ…
Tovább olvasom >