Tilos lesz a vevők hátrányos megkülönböztetése
Az EU hosszas tárgyalások után 2018 tavaszán elfogadta a geo-blocking rendeletet, amely decembertől szigorítja a vevők indokolatlan hátrányos megkülönböztetésének tilalmát, legyen szó kereskedelmi értékesítésről, az árazásról vagy az értékesítési és fizetési feltételekről. A rendelet megtiltja a vevők indokolatlan és hátrányos megkülönböztetését az állampolgárságukra, lakóhelyükre vagy letelepedési helyükre hivatkozva.

Göndöcz Péter
partner
Deloitte Legal Ügyvédi Iroda
Az Európai Bizottság 2015-ben kezdeményezett egy konzultációt, amely szerint a fogyasztók csaknem 90%-a tapasztalt már hátrányos megkülönböztetést, amikor más uniós tagállamban vásárolt – hasonló eredményre jutott az Európai Bizottság 2017-ben zárult e-kereskedelemmel foglalkozó ágazati vizsgálata is, amely szerint a fogyasztási cikkeket értékesítő kereskedők 38 százaléka gyűjt információkat a vevők tartózkodási helyéről, hogy területi alapú korlátozási intézkedéseket vezessen be.
– A rendelet minden olyan kereskedelmi vállalkozást érint, amely akár üzlethelyiségben, akár weboldalon keresztül külföldi országokba is értékesít, de leginkább az online kereskedelemmel foglalkozó cégeket érintheti majd, mivel leggyakrabban ezek alkalmazzák a vevők indokolatlan hátrányos megkülönböztetésének valamely formáját – mondta el dr. Göndöcz Péter, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda partnere.
A rendelet alapján biztosítani kell, hogy a vevőnek egy olyan, másik tagállamban működő kereskedőtől is lehetősége legyen vásárolni, amely a vevő országába egyébként nem vállal árukiszállítást. Például, ha egy magyar vevő egy román weblapon a hazainál kedvezőbb árú terméket talál és ezt meg szeretné venni, akkor nem tagadható meg a kiszolgálása arra hivatkozva, hogy az eladó nem foglalkozik magyarországi házhozszállítással. Ilyen esetben a vevő számára lehetővé kell tenni, hogy a terméket a kereskedőnél átvehesse, vagy onnan saját költségén hazaszállíttassa.
A rendelet a fizetési módokkal kapcsolatos megkülönböztetést is tiltja. A kereskedők továbbra is eldönthetik, hogy mely fizetési módokat fogadják el, azonban ezt diszkriminációmentesen kell biztosítaniuk. Ha például egy kereskedő saját tagállamában a fizetés során elfogadja a Maestro kártyát, akkor a vevő tagállama szerinti Maestro kártyát is el kell fogadnia.
A rendelet kikényszerítéséért minden tagállam maga felel, azonban Magyarországon jelenleg még nem történt meg a hatóság kijelölése, és egyelőre még az sem ismert, hogy a rendelet szabályainak megsértése milyen szankciókat von maga után. //
Kapcsolódó cikkeink
Szintet léphet a hazai e-kereskedelem: Magyarországon is fejleszt a globális logisztikai óriásvállalat
A digitális kereskedelem világszerte rohamosan fejlődik, és a logisztikai megoldások…
Tovább olvasom >Az Amazon visszakozik: kínai megrendelések lemondásával reagál az amerikai vámemelésre
A kereskedelmi háború új fejezete az e-kereskedelemben – az Amazon…
Tovább olvasom >Elárasztanak a zacskók: 22 milliárd műanyag csomagolás jöhet divatból 2030-ig
Az online rendelt ruhák ára nemcsak a pénztárcánkat, hanem a…
Tovább olvasom >További cikkeink
Az élelmiszerbiztonságra is kihathat a ragadós száj- és körömfájás-járvány
Miközben a hatóságok versenyt futnak az idővel, hogy megfékezzék a…
Tovább olvasom >Trónfosztás a luxusvilágban: az Hermès megelőzte az LVMH-t
A luxusiparban új korszak kezdődhet: az Hermès átvette a világ…
Tovább olvasom >Több mint 10 ezer tonna élelmiszert mentett meg az Élelmiszerbank 2024-ben
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület 2024-ben összesen 10 359 tonna lejáratközeli…
Tovább olvasom >