Magazin: The Trade Has Changed – Ecommerce a járvány idején

Az első nap ünnepélyes megnyitója után Madar Norbert indította a napot egy piaci körképpel. A GKI Digital vezető tanácsadója úgy fogalmazott, hogy a digitalizációt illetően rendkívül komoly ugrás történt mind a lakosság, mind a cégek részéről, s utóbbiaknak mindenképpen többcsatornás rendszerben kell gondolkodniuk.

Madar Norbert
vezető tanácsadó
GKI Digital

– Aki már rendelkezett digitális lábbal, annak könnyebb dolga volt, de nagyon sokan eszméltek fel pánikszerűen, s ők sokszor versenyhátrányba kerültek. Az elmúlt hónapokban rengeteg új szereplő jelent meg a piacon, sokan nyitottak webáruházat, vagy bérelhető webáruház-megoldásban gondolkodtak, hogy az online térben is profitáljanak – mondta Madar Norbert.

Márciustól a korlátozások feloldásáig az e-kereskedelem karácsonyi forgalmat produkált. Március közepe és április vége között ötvenezer új online vásárló jelent meg a piacon. Madar Norbert kitért a fizetési módok megoszlására is: a 2019-es adatok alapján a hazai vásárlók 74%-a az utánvétes rendelést választja, ám főleg a járványnak „köszönhetően” egyre nagyobb arányt képviselnek az e-fizetési megoldások is, elsősorban kontaktmentességük miatt. Ami a Q3-at és Q4-et illeti, a GKI Digital vezető tanácsadója úgy látja, noha július végén még pozitív válaszok érkeztek az e-kereskedőktől, augusztus végén már egész mások voltak a kilátások, hiszen a korábbi, 47%-os bővülés helyett 10% alatti eredmények születtek. Madar Norbert úgy vélte, a szezont most kellene megtervezni, majd zárógondolatként hozzátette, hogy a mostani, gyengülő számok ellenére kosárértékben és új vásárlókban egyaránt növekedésre számítanak a kereskedők.

Konzervatív magyarok, innovatív webboltok

Eva Slezáková
digitális marketingszakember
Alza

Eva Slezáková, az Alza digitális marketingszakembere előadásában a Csehországban vezető, Magyarországon 2016 óta jelen lévő e-commerce-­szereplőt mutatta be. Eva Slezáková kiemelte: az Alzát meglepte, hogy a magyar vásárlók mennyire igénylik a fizikai üzleteket, és milyen konzervatívak fizetési szokásaikat illetően.

Simon Bernadett
marketingigazgató
Aqua

Simon Bernadett marketingigazgató az egyik legrégebbi, 100%-ban magyar tulajdonú e-kereskedőt, az Aquát képviselte. A számítástechnikai üzletként induló vállalat mára komoly forgalmat bonyolító webáruházzá alakult, de fizikai bolttal is rendelkezik. Az Aqua két éve logisztikai bázist bérelt, amellyel elérték, hogy még a rendelés napján ki tudják szállítani a termékeket.

A marketingigazgató kitért a fizetési és átvételi módok YTD alakulására is. Előbbinél a készpénzes (cash + card) bolti átvételek aránya vezet, s ezt követi a webbankártyás fizetés, az utánvétes esetek és az átutalások. Az átvételi módokat illetően a bolti személyes átvétel magasan a legnépszerűbb, de megugrott a kiszállítások aránya is.

Növekvő igények, hozzáadott értékek

A rendezvény első kerekasztal-beszélgetésén, amely a Növekedés(i kényszer) a vírus árnyékában címet viselte, az eMAG & ED, az Alza és az Aqua képviselői vettek részt. A beszélgetés moderátora, Nagy Sándor, az Ecommerce Hungary elnöke első körben az ellátási láncok működési problémáira kérdezett rá a COVID-19 alatt.

A rendezvény első kerekasztalbeszélgetésén, amely a Növekedés (i kényszer) a vírus árnyékában címet viselte, az eMAG&ED, az Alza és az Aqua képviselői vettek részt

Takács Csaba
magyarországi vezető
Alza

Takács Csaba, az Alza magyarországi vezetője elmondta: már januárban érezték, hogy probléma lesz az ellátásban, de időben feltöltötték a raktáraikat, s egyúttal a termékkört is szélesítették a vírus kapcsán gyorsan fogyó árukkal (maszkok, wc-papír, stb.). Hozzátette: az Alza által novemberre és karácsonyra előrevetített számokat biztosítani tudják majd.

Várkonyi Balázs
ügyvezető
eMAG & ED

Várkonyi Balázs, az eMAG & ED ügyvezetője kiemelte: a piac kezd ugyan telítődni, de nálunk az online kereskedelem sokkal kisebb arányú, mint tőlünk nyugatra, éppen ezért fontos népszerűsíteni az online vásárlást.

– Az ügyfelek igényszintje folyamatosan nő, s egyre többet akarnak a pénzükért. Mi gyors házhozszállítással, óriási termékkínálattal, azonnali termékeléréssel, sok új termékcsoporttal, offline üzletek nyitásával, raktárbázis- és készletnövekedéssel, valamint ügyfélszolgálatunk fejlesztésével reagálunk az igényekre, hogy ne legyen elvesztett ügyfelünk – mutatott rá Várkonyi Balázs.

Az Aqua erre a jelenségre azzal reagált, hogy kiemelten fókuszál a női vásárlókra és a hozzájuk tartozó termékkörök erősítésére, ezenkívül tervezik átvételi pont nyitását is.

A Q3-at és a Q4-et illetően mindhárom kiskereskedő óvatos, de bizakodó volt, és úgy vélte, a második hullám nem hoz majd akkora változást, mint az első, illetve – Simon Bernadett szavaival élve – a karácsony nem fog érdeklődés hiányában elmaradni.

Bizakodjunk vagy féljünk?

Dr. Hetesi Zsolt
docens
Nemzeti Közszolgálati
Egyetem Víztudományi Kar

Az Ecommerce Summit külön szekciót rendelt a fenntarthatóság témakörének. Dr. Hetesi Zsolt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának docense a társadalom természetre gyakorolt hatását mutatta be Johan Rockström és társainak A bolygó korlátai című neves cikkén keresztül. Dr. Hetesi Zsolt a biodiverzitás vesztéséről, a természetes rendszer és a termőtalajok pusztulásáról és az éghajlat változásáról beszélt. Előadása végén levonta a konzekvenciát, miszerint még lehet fordítani a folyamaton, de ahhoz más gazdasági szemléletre van szükség.

Dr. Kozák Ákos
szociológus,
jövőkutató

Dr. Kozák Ákos szociológus, jövőkutató rámutatott, hogy noha gyakran halljuk, hogy a COVID-19 mindent felborított a fogyasztási szokásokat illetően, ez nem feltétlenül van így, hiszen a vásárlói szokások az elmúlt 10-20 évben is változtak, s jelenleg inkább a korábbi trendek megizmosodásáról van szó. A szociológus úgy vélte, krízisek közben és után a fogyasztói kultúra nem áruvezérelt, mert fontosabb az alkalmazkodás és a rezonálás, s erre a vállalatoknak válaszul „az érzelmek húrjain kell játszani”. A fogyasztók komolyan priorizálnak, mérlegelik, mi fontos és mi kevésbé az, amire a cégek a vásárlókkal történő párbeszéddel és partnerséggel reagálhatnak. A járványt követően a fogyasztás nem „csupaszodik le” a minimalizmus szintjére, viszont egyfajta letisztultság jellemzővé válik, aminek kapcsán a kiskereskedők az „egy csónakban evezünk” stratégiát alkalmazhatják.

Az emberek nemcsak a fogyasztást, de a vásárlást is az otthonukhoz kötik, aminek következtében a retailerek kényszerűen a multi-, majd az omnicsatornás modell felé mozdulnak el. Az instore eszközök marketinghatékonysága mellé felzárkózik a biztonság kérdése, éppen ezért fontos, hogy a cégek a biztonság témakörét ne egészségügyi fókusszal kommunikálják, ne elrettentsenek, hanem megnyugtassák a fogyasztókat.

Bőgel György
tanár
CEU

Csak a láncainkat veszíthetjük el? – tette fel dr. Bőgel György előadásának címében a kérdést, amely természetesen az ellátási láncokra utalt. A CEU tanára elmondta: egyetlen kávé megivásához szükségesek a termelők, a feldolgozók, a közvetítők, az élelmezési szolgáltatók, a kiskereskedők és végül a fogyasztók. Utóbbiból 7,5 milliárd van, ami ugyanennyi végpontot jelent az ellátási láncban.

– Magyarországnak jó a mezőgazdasága. Ennek ellenére a behozatalunk úgy nő, ahogy az élelmiszer-kivitelünk – ráadásul mindkettő megtöbbszöröződött az elmúlt húsz évben, mi pedig hozzászoktunk ehhez – mutatott rá dr. Bőgel György.

Ami a jövőt illeti, dr. Bőgel György számos kérdést feltett, többek között a következőket: kell-e több tartalék a láncokba? Megfordul-e a globalizációs trend? Hogyan hat a digitalizálás az ellátási láncokra? S hogyan lehet tízmilliárd embert élelmiszerrel ellátni? A CEU tanára azzal a mondattal zárta előadását, hogy optimista jóslat szerint ez lehetséges.

Én vs. világ

A fenntarthatósági blokk kerekasztal-beszélgetéssel zárult, amely a kereskedelem, a kereskedelmi folyamatok jövőjével foglalkozott, a környezettudatosság és a fenntarthatóság szemszögéből vizsgálva azt. A résztvevők, dr. Hetesi Zsolt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának docense, dr. Kozák Ákos, dr. Bőgel György, Kurucz Péter, a Nielsen kereskedői kapcsolatok igazgatója, valamint Neszmélyi Zoltán, a Tesco vezető piacelemzője az egyének és a cégek környezeti felelősségvállalásáról beszélgettek.

Neszmélyi Zoltán úgy fogalmazott, hogy míg a globális statisztikák a legtöbb károsanyag-típus esetében növekvő trendet mutatnak, sok multinacionális vállalatnak, ezek között a Tescónak is, jól átgondolt jövőképe és akcióterve van arról, hogy hogyan lehet elérni a tevékenységével kapcsolatos lábnyomsemlegességet, még ha nem is jár közvetlen és azonnali vásárlói vagy pénzügyi előnnyel. Ugyanakkor felhívta a figyelmet a termékek gyártásával kapcsolatban, hogy a közép-európai vásárlók árérzékenysége és a fenntarthatósági célok közötti konfliktus jelenleg nincs feloldva, mivel a termékek fenntarthatóvá tétele általában átlagár-növekedéssel jár.

Kurucz Péter
kereskedői kapcsolatok
igazgatója
Nielsen

Kurucz Péter úgy vélte, fogyasztói oldalról azok a termékek a sikeresek, amelyek hatékonyan ötvözik a „jó nekem” és a „jó a környezetemnek” tulajdonságokat, ám a COVID-19 az én irányába tolta el a hangsúlyt. Kiemelte: felmérések szerint a fogyasztók 61%-a állítja azt, hogy tudatában van a fenntarthatóság fontosságának, és 23% hajlandó tenni is valamit e téren.

Dr. Kozák Ákos arra a kérdésre, hogy vajon eljött-e az idő, hogy a cégek még hangsúlyosabban felhívják a figyelmet a fenntarthatóság és a felelősség szempontjaira, így válaszolt:

– A fenntarthatóság és a felelősség tudatosítása szabályozói történet, amelyben a fogyasztókkal együttműködve szabályozza az állam az ezzel kapcsolatos kérdéseket. Senki nem akarta a zöld kukába dobni a szelektív hulladékot, de a szabályozás teret adott annak, hogy erre is legyen lehetőség. A fogyasztóknak nincsenek elvárásaik, egyszerűen jól akarják magukat érezni. Számukra a saját mikrokörnyezetük biztonsága a fontos, nem pedig az emberiségé – mutatott rá a szociológus-jövőkutató.

Dr. Hetesi Zsolt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense úgy látja, egyelőre bármilyen akciós árképzés több embert mozgat meg, mint egy fenntarthatósági téma. Rámutatott: sajnos az emberek nagy lendülettel osztanak meg olyan tartalmakat a közösségi felületeken, amelyekről minimális gondolkodással el lehetne dönteni, hogy kár volt.

– Vannak emberek, akiknek mondhatok bármit, ami egyébként tudományosan bizonyított, nyugodtan rámondják, hogy az nem igaz, mert ezt olvasta a neten – tette hozzá dr. Hetesi Zsolt.

Élet a kovászos kenyér országában

Donáth Fruzsina
ügyvezető
SmartCommerce
Consulting

Az After COVID blokkban arról esett szó, hogy hogyan élték meg a kereskedelmi piac nagy hazai szereplői a különböző szegmensekben a világjárványt, hogyan látják a jövőt, milyen mértékben kellett hozzányúlni a stratégiához, illetve mit gondolnak a saját vásárlókörükről, miként változnak az igények, mire kell majd reagálni.

Donáth Fruzsina, a SmartCommerce Consulting ügyvezetője Digitalizálódóm, tehát vagyok című előadásában bemutatta, hányféleképpen reagáltak a cégek a járványra a digitális átállást illetően. Voltak, akik érezték a többoldali nyomást, de halogatták a digitális irányba történő elmozdulást. Mások gyorsan alkalmazkodtak, ők sérültek a legkevesebbet a pandémia során.

– A járvány nem csupán gazdasági, de pszichés válságot is okozott. A vásárlói szokások megváltoztak. Őrült felhalmozások kezdődtek, hatalmas hiányok képződtek. Úgynevezett kíndivatok születtek, mi lettünk például a kovászos kenyér országa. Megjelentek új típusú félelmek is: tartani kezdtünk attól, hogy a vírus a csomagolásokon is terjed – sorolta a járvány következményeit Donáth Fruzsina.

A SmartCommerce Consulting ügyvezetője kiemelte: a COVID-19 alatt végbement pánik- vagy kényszer szülte megoldások nagy része már korábban is elérhető volt, de sokan csak most csoportosították át erőforrásaikat a digitalizáció területére, s emiatt effektív innováció nem ment végbe, csupán előreugrottunk az időben.

A Summit második napjának programja egy üzleti reggeli formájában zajlott le. A képen balról jobbra: Keszthelyi Nikoletta, Cseresnyés Péter, Czöndör Szabolcs és Berezvai Zsombor

Fogyasztóvédelem: keményen fellépnek

Cseresnyés Péter
államtitkár
ITM

A Summit második napjának programja egy üzleti reggeli formájában zajlott le. Elsőként Cseresnyés Péter, az ITM kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára tartott előadást E-kereskedelem Magyarországon címmel. Cseresnyés Péter úgy fogalmazott, az a másfél-két hónap, amelynek a mélypontja áprilisban volt, megmutatta, hogy a kereskedelem a komoly kihívásokat is nagyon jó teljesítménnyel tudja áthidalni.

– A csomagküldő és internetes kiskereskedelmi forgalom 746 milliárd forint volt, ami 2010-hez képest 16-szoros emelkedést jelent. 2020 áprilisában a csomagküldő és internetes kiskereskedelmi forgalom havi értéke minden korábbi rekordot megdöntve elérte a 114 milliárd forintot, s továbbra is dinamikus fejlődés várható – mondta az államtitkár.

Cseresnyés Péter kiemelte: olyan nemzeti kereskedelmi szektort szeretnének, amely kiemelt szolgáltatási színvonalon, magas minőségű termékeket juttat el a fogyasztókhoz. Ennek megvalósításához különböző célokat tűztek ki, köztük azt, hogy a forgalom értékének legalább felét magyar tulajdonú vállalkozások adják, növeljék a magyar árucikkek arányát, erősítsék a magyar kiskereskedelmi jelenlétet a Kárpát-medencében, valamint a csomagküldő és internetes kereskedelem fejlesztésével stabilizálják a kistelepülések ellátását. Az államtitkár kitért az e-kereskedelem fogyasztóvédelmének fontosságára is, ami, mint fogalmazott, kiemelt kormányzati cél.

Keszthelyi Nikoletta
helyettes államtitkár
ITM

Keszthelyi Nikoletta, az ITM fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára az online kereskedelmet is érintő fogyasztóvédelmi változásokról beszélt. Elmondta: mostanában több jogszabály-módosításra is sor kerül. Az első ilyen változás a fogyasztóvédelmi hatásköröket és ellenőrzési lehetőségeket érinti: mostantól a fogyasztóvédelem az ellátási láncban szereplő bármely jogsértést elkövető gazdálkodó szervezettel szemben (gyártó, importőr, raktár, nagykereskedő, üzlet) eljárhat, ha a lánc végső szereplője a fogyasztó. Növekszik az online kereskedelemben a termékbiztonság is: ennek érdekében megerősítik az online piacfelügyeleteket, s 2021 júliusától, ha veszélyes terméket talál a fogyasztóvédelmi hatóság, már a logisztikai szolgáltatókkal szemben is eljárhat. Fontos változás még ezen a téren, hogy a hatóság 2021 közepétől blokkolhatja azokat a honlapokat, amelyekről nem távolítják el a jogsértő tartalmat, belépéskor figyelmeztetheti a fogyasztót, hogy az adott oldalon veszélyes termék található, illetve magát a belépést is korlátozhatja.

A digitális adóztatás gyerekkora

Czöndör Szabolcs, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal főosztályvezetője az adóztatás digitalizációjáról beszélt. Előadásában elmondta: az elmúlt években a NAV számos digitális megoldást vezetett be, ami alapvetően változtatta meg egy-egy piaci szektor adóztatását.

Czöndör Szabolcs
főosztályvezető
NAV

– A vállalkozások számára jelenleg az online számla és annak változásai azok, melyek jelentős hatást gyakorolnak az üzleti folyamatokra. Ugyanakkor előttünk áll az áfabevallás tervezetének kiajánlása, mely több vállalkozás számára adminisztrációcsökkentést jelenthet – fogalmazott Czöndör Szabolcs.

A főosztályvezető rámutatott: egyelőre az adóztatás digitalizációja több vállalkozásnál gyerekcipőben jár, de vannak fejlettebbek. Mindenki máshol tart a digitális úton. A NAV feladata az, hogy olyan környezetet alkosson, amelyhez az adózók idomulni tudnak.

Berezvai Zombor
vezető
GVH Versenyközgazdasági
és Piackutatási Iroda

Berezvai Zombor, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Versenyközgazdasági és Piackutatási Irodájának vezetője az online kereskedelem felívelésének versenypolitikai és fogyasztóvédelmi vonatkozásairól beszélt. A szakember kiemelte: öt év alatt megduplázódott az online kereskedelem részesedése Magyarországon. Berezvai Zombor hangsúlyozta az omnichannel retailing egyre jelentősebbé válását, amelynek lényege, hogy a különböző csatornák egységes fogyasztói élményt nyújtanak, ezáltal könnyűvé válik a csatornák közötti váltás.

A fogyasztóvédelmi aspektusok közül Berezvai Zombor az árfeltüntetés gyakorlatát és a megtévesztő tájékoztatást emelte ki. Rámutatott: a GVH vizsgálja a kedvezményeket, az árakat és azok időtartamának kommunikációját, az akciók, kedvezmények feltételrendszereinek transzparenciáját, a termékek elérhetőségének biztosítását, valamint a figyelemfelkeltő és vásárlásra ösztönző állítások valóságtartalmát. A cél az, hogy félrevezető állításokkal és árengedményekkel, nyomásgyakorlással ne ösztönözzék a fogyasztókat gyors vásárlásra. //