Termelők kontra kereskedelmi láncok

Az Európai Parlament júniusban elfogadott állásfoglalásában sürgeti a Bizottságot, hogy jobban védje meg a termelőket a kereskedelmi láncokkal szemben. A cél a gyártók, szállítók és forgalmazók közötti fair és átlátható kapcsolatok előmozdítása, de a tisztességes kereskedelem csökkentené a túltermelést és élelmiszer-pocsékolást is. A jelentést benyújtó Edward Czesak lengyel képviselő elmondta:

– Az eddigi kezdeményezések nem voltak hatékonyak, ezért állunk elő új javaslatokkal. Az úgynevezett félelmi tényező csökkentése érdekében javítani kell a beszállítók és szuper- és hipermarketek közti kapcsolatot. Felszólítjuk a Bizottságot, hogy tervezzen új eszközöket a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok visszaszorítására. Egyenlő jogokat kell biztosítani az élelmiszer-ellátási lánc minden tagjának.

Az állásfoglalás hangsúlyozza, hogy az előállítási költség alatti értékesítés, és az, hogy a nagy forgalmat bonyolító kiskereskedők veszteséggel értékesített, forgalomnövelő termékként használják az alapvető mezőgazdasági élelmiszereket – például a tejtermékeket, a gyümölcsöket és a zöldségeket –, veszélyt jelent a fenntartható uniós termelésre.

A képviselők azt is hangsúlyozzák, hogy az önkéntes és önszabályozó rendszerek eddig kevés eredménnyel jártak. Uniós keretjogszabályok kellenek a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok visszaszorítására és annak biztosítására, hogy a termelők és a fogyasztók is profitáljanak a fair viszonyokból.

Az EP szerint a hatékony végrehajtási mechanizmusok kiegészítéseként elő kell mozdítani az ellátásilánc-kezdeményezést, továbbá más nemzeti és uniós önkéntes rendszereket, mindezt úgy, hogy a panaszokat névtelenül lehessen benyújtani, a szankcióknak visszatartó ereje legyen, és a mechanizmus uniós szinten legyen összehangolva. A Parlament azt szeretné, ha a termelők és kereskedők részt vennének az ilyen kezdeményezésekben.