Termékinnovációk – egy új világ kapujában

Szerző: Gyarmati Orsolya

Nyilvánvaló, hogy az egészséges, természetes, immunerősítő élelmiszerek idén is hatalmas népszerűségnek örvendenek, amire a termékfejlesztők már tavaly rengeteg jó, vagy legalábbis jól marketingelt választ adtak a bodzától a probiotikumokig, a kurkumától a moringáig. Egyre több cég terjeszti ki a portfólióját az ilyen termékekkel. A Chobai nemrég jelentette be új, probiotikus joghurtcsaládját, az Uncle Matt piacra dobta az Ultimate Immune narancslevet.

A „funkcionális” jelző a pandémia kitörése óta a legtöbb esetben azt jelenti: az egészséget támogató. Most, hogy az emberek ennyit időt töltöttek otthon, és ennyire féltik az egészségüket, alaposan elmélyedtek a „Mi az, amit eszem?” témakörében. És mivel a járvány alaposan megtépázta idegrendszerünket is, a fizikai jóllét mellett a mentális épségünk megóvása, vagy, ha ez nem sikerült, újraépítése is elsőbbséget élvez. Az immunerősítés mellett tehát az olyan termékek is a slágerlisták élére törtek, amelyek hangulatjavító vagy nyugtató hatással bírnak.

Mindent tudni akarok!

A járvány rendkívül óvatossá, sőt, kritikussá tette a fogyasztókat, és sokkal fontosabbá vált számukra, honnan származik az étel, amit megesznek, valamint ki gyártja azt. Az ellátási lánc teljes hosszának átláthatóvá tétele kiemelt jelentőséggel bír idén is, s ezt az igényt kiszolgálandó, a cégek nagy iramban fejlesztik az ehhez szükséges technológiát, például a láthatatlan vonalkódot, a digitális lejárati címkéket. A húsfeldolgozók már el is kezdtek abba az irányba mozdulni, hogy hogyan tudnának még több automatizációt és robotikát beépíteni folyamataikba az élelmiszer-­biztonság szintjének növeléséhez. A Tyson Manufacturing Automation Center mérnökei most fejlesztenek egy olyan robotkamerát, amely a terméken lévő hibákat észleli.

Ami zöld, az jöhet

A növényi alapú élelmiszerek már jó pár éve reflektorfénybe kerültek, és idén minden bizonnyal rekordot döntenek népszerűséget és eladási arányt tekintve. Idén várhatóan jó pár új növény is komoly szerephez jut az eddig használt és már jól bevált alapanyagok mellé. A szója, a bab vagy a borsó mellett megjelennek a zab, a quinoa, a kender, a makadámdió, a karfiol egyre többet helyettesíti a búzát és a rizst, a csicseriborsó és a fava-bab pedig mind gyakrabban szolgál egészséges snackként, valamint növényi vajak és krémek alapanyagaként. 2021 sztárjai várhatóan az algák, gombák, zöldségek és hüvelyesek lesznek.

Közös jellemzőjük, hogy fenntarthatóak, viszonylag olcsók, könnyű beszerezni őket, számtalan alapvető tápanyagot tartalmaznak, és még finomak is.

Porrá őrölt matcha tea mint konyhai alapanyag – az új ízek iránti igény idén az előrejelzések szerint erősödni fog

Újat, sokat, változatosat

Az új ízek iránti igény idén az előrejelzések szerint igencsak erősödni fog. A matcha, a moringa, a bodza, a fahéj vagy a rebarbara mind-mind olyan alapanyagok, amelyek feldobják a megszokott és időnként már kissé unalmas ételeket. Ehhez a trendhez tartozik az alapanyagok pontosabb megnevezése a fűszereket illetően. Míg korábban egy csípős étel esetében elegendő volt az „enyhe”, „közepes”, „erős” jelzők feltüntetése, most sokkal kifinomultabb információkat szeretnénk kapni.

A fokhagymáról tudni akarjuk, pontosan milyen fokhagyma, honnan származik, és mitől egyedi. A fogyasztók szeretik a történeteket és a személyességet, így aztán ma már nem kell csodálkozni azon, ha egy terméken olyan jelzőket találunk, mint a „napérlelte” paradicsom, vagy a joghurt, amelyen feltüntetik a tehén nevét, amelytől a tej származik a termékhez.

Sejtszintű változás

Kevés technológia alakította át annyira az élelmiszer-termelést az elmúlt pár évtizedben, mint a génmódosításé. Azok a törekvések, amelyek az íz, a textúra, valamint a zöldség- és gyümölcstermesztés javítását célozzák, egyre inkább a CRISPR-re és más génszerkesztő technológiákra hagyatkoznak, amelyek által gyorsabban és a korábbi költségek töredékéért számíthatnak eredményekre.

Azok a törekvések, amelyek az íz, a textúra, valamint a zöldség- és gyümölcstermesztés javítását célozzák, egyre inkább a CRISPRre és más génszerkesztő technológiákra hagyatkoznak

Míg a génmódosítás hajnalán a technológiák elsősorban a gabonatermesztésre fókuszáltak, hogy fokozzák a terméshozamot és ellenállóvá tegyék a növényeket a kártevők és a vegyszeres permetezés ellen, mára a hangsúly egészen máshová került. Gombát, almát, burgonyát és salátát génszerkesztenek, hogy minél több olyan tulajdonsággal ruházzák fel őket, ami imponáló a fogyasztók szemének (és gyomrának): gondoljunk csak a sírást nem okozó hagymára, a magnélküli cseresznyére…

Séf a konyhánkban

Másfél éve otthon főzünk, elvitelre kérjük vagy házhoz rendeljük a mindennapi betevőt, éppen ezért nem meglepő, hogy az előre elkészített és elvihető ételek innovációi példa nélküli történelmet írtak. A könnyen elkészíthető, „kényelmi” ételek piaca emelkedőben, megtámogatva olyan szolgáltatásokkal, mint például a mesterséges intelligencia: a Kroger létrehozta Chefbotját, amely személyre szabott recepteket ajánl azon alapanyagokat használva, amelyek a fogyasztó háztartásában éppen megtalálhatóak.

A Kroger Chefbotja személyre szabott recepteket ajánl azon alapanyagokat használva, amelyek a fogyasztó háztartásában éppen megtalálhatók

Egészen átértékelődött a séfek szerepe is. A lezárások alatt sokan használták ki a Zoom és az Instagram nyújtotta lehetőségeket, egyrészt, hogy oktassanak, másrészt, hogy személyes kapcsolatot építsenek ki a fogyasztókkal. Ahogy a „szellemkonyhák” és a virtuális márkák piaca növekszik, egyre gyakoribb lesz, hogy egy séf akár több virtuális éttermet nyisson, amelyeket egyetlen helyről üzemeltet.

Nem szemét: étel!

A fogyasztókat jobban foglalkoztatja döntéseik, szokásaik és életmódjuk környezetre tett hatása, mint valaha. Noha a járvány látszólag elterelte a figyelmet erről a témáról, a Kroger felmérése szerint végül éppen ez tette tudatosabbá az embereket elsősorban az élelmiszer-hulladék csökkentése terén. 2022-ben a vásárlók olyan termékeket raknak szívesen a kosarukba, amelyek környezetbarátok akár összetevőik, akár csomagolásuk révén. Kiváló innovációk születtek erre: az Apeel például műanyag csomagolás helyett úgy igyekszik meghosszabbítani a zöldségek élettartamát, hogy egyfajta ehető anyaggal vonja be az uborka felszínét, amely megvédi a terméket a nedvességtől és a levegőtől.

Az Apeel műanyag csomagolás helyett úgy igyekszik meghosszabbítani a zöldségek élettartamát, hogy egyfajta ehető anyaggal vonja be az uborka felszínét, amely megvédi a terméket a nedvességtől és a levegőtől

Belépés a komfortzónába

A fogyasztók következő generációja számára a „kényelem” sokkal többet jelent, mint a sajtburger meg a sült krumpli. Globális ízekre vágynak, új márkákra, egészséges választékra, amelytől jobban érzik magukat. A Z-generáció kedvenc komfortételei közé olyanok tartoznak, mint a bébirépa, a ramen, a taco vagy az avokádó – csupa olyan étel, amit nem feltétlenül sorolnánk elsőre a kényelmi élelmiszerek körébe. 

Az idei év talán legnagyobb izgalommal várt termékfejlesztése a McDonald’s növényi alapú McPlant burgere

S ha már egészség, természetesen innen sem maradhatnak ki a növényi alapú helyettesítők, amelyek közül az idei év talán legnagyobb izgalommal várt termékfejlesztése a McDonald’s McPlant burgere. Mindeközben pedig Szingapúr a világon elsőként kapott engedélyt arra, hogy laboratóriumban „tenyésztett” húst készítsen – az Eat Just laborban létrehozott „csirke”-nuggetje hamarosan kapható lesz Szingapúr éttermeiben, később pedig az USA-ban is piacra dobják. //

Már a parfüm is digitális…

A digitális művészet és a digitális ruhák után itt a digitális parfüm, amelyet NFT-ként lehet elérni. Az NFT, magyarul nem helyettesíthető zseton egy blokkláncon található adat. A kriptopénzekhez hasonlóan az NFT egyedi, digitális lenyomat, és általában valamilyen kreatív alkotást képvisel. A berlini Look Labs most megalkotta a világ első digitális parfümjét.

A Cyber Eau de Parfum valójában nem más, mint egy valódi parfüm molekuláris hullámhosszának felvétele, amelyből egy digitális művész különleges, limitált kiadású alkotást készített. A parfüm fizikai formában is kapható. //

Sörüzemi hulladékból élelmiszer és üzemanyag

Egy innovációnak köszönhetően lehetővé vált, hogy a sörfőzés során keletkező hulladékból kivonják a proteint, amelyet aztán élelmiszerekben és bioüzemanyag alapanyagaként hasznosítanak újra.

A sör főzése közben hatalmas mennyiségű maradék gabona keletkezik azt követően, hogy kivonják belőle az ízt, ám továbbra is rengeteg proteint és rostot tartalmaz. Ez idáig a használt gabonát állattakarmányként hasznosították, ám a Virginia Tech egyetemen nemrég kikísérleteztek egy módszert, amellyel a használt gabona bioüzemanyaggá és sok minden egyébbé alakítható át.

A kísérlet kezdetén a kutatócsoport azt tervezte, hogy a kinyert proteinkoncentrátumot többek között olyan fenntartható módon lehetne használni, mint a tenyésztett rákok etetése. Ám hamar kiderült, hogy a fehérje emberi élelmiszerben és bioüzemanyagban is felhasználható összetevőként. //

Kincskeresés: az új vásárlói élmény

Egy oslói divatüzlet játékos módon igyekszik maradandóvá tenni a vásárlók számára a boltban töltött időt. A Snøhetta nevű cég olyan concept-boltot tervezett a norvég Moniker brandnek, amely egyfajta kincsvadászatra csábítja vásárlóit.

A háromszintes üzlet mindegyik emelete más-más képi világot teremt. A férfi részleg az „érzékeny” és az „ambíciózus” témák köré épül. Előbbi a francia Riviéra hangulatát idézi Alain Delonnal, utóbbi a sportautókét Paul Newmannel. A sportszekciót a NASA inspirálta üvegpaneljeivel, a fehér hat árnyalatával és betonfelületeivel. A kincskeresés valójában inkább csak egy érzet, amihez a változatos és kreatív dizájnt hasonlítják a tervezők, hiszen a vásárló minden sarokban a divatirányzatok újabb és újabb világát fedezheti fel. //