Terjednek a csipes bankkártyák, még mindig döntő a készpénzes fizetés

Az év első felében is folytatódott a csipes bankkártyák terjedése Magyarországon: a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint júniusra arányuk megközelítette a 78 százalékot.

Ebben az évben is folytatódott és tovább gyorsult a csipkártya-migráció Magyarországon: az EMV-csippel ellátott plasztikok száma 6,82 millióra, arányuk pedig 77,89 százalékra emelkedett, holott egy éve még 53 százalék körül mozgott – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból.

Az átállással a betéti kártyáknál állnak jobban a hitelintézetek: itt már közelíti a 80 százalékot a csippel ellátott kártyák aránya, míg a hitelkártyáknál még nem egészen 70 százaléknál jár az átállás. Előbbieknél tavaly az első fél év végén még 55,2, utóbbiaknál pedig 40,2 százalékot tett ki a csippel ellátott kártyák aránya. Az elfogadói hálózatban is rohamosan javul a helyzet. A Magyarországon működő bankjegykiadó automaták (ATM-ek) mindegyike alkalmas már csipkártyák elfogadására, és a kereskedőknél elhelyezett, közel 79 ezer POS-terminálból is csak néhány száz akad, amely kizárólag a mágnescsíkot ismeri fel.

A bankfiókokban és postahivatalokban elhelyezett termináloknál viszont még közel sem ilyen jó a helyzet: a 10,4 ezer működő készülékből mindössze 447 darab volt alkalmas az első fél év végén csip olvasására, amely 4,30 százalékos arányt jelentett.

A csipkártya legfőbb előnye a mágnescsíkos változattal szemben, hogy nem lehet másolni, így ezek a típusú visszaélések teljes mértékben kiküszöbölhetők. A biztonsági szerepen túl ugyanakkor a csip számos más lehetőséget rejt.

Bevezetésével a hazai kibocsátó bankok technikailag közelebb kerülnek az érintés nélküli bankkártyák kibocsátásához, így az átállás közvetetten segíti azok terjedését is. Emellett – jelentős memóriájuknak köszönhetően – a csipes kártyák alkalmasak hűségpontok gyűjtésére is.

Annak ellenére, hogy a családok 89 százaléka legalább egy bankszámlával és egy bankkártyával rendelkezik, az összes pénzügyi tranzakció 78 százaléka készpénzzel, további 8 százaléka pedig sárgacsekk-befizetéssel történik – közölte a Mobiltárca Szövetség.
„A mobiltárca amellett, hogy új felhasználói élményt kínál, nemzetgazdasági szempontból is hasznos, hiszen a mobil NFC bevezetésével jóval kevesebb bankjegyet és pénzérmét kell legyártani és forgalomban tartani” – nyilatkozta Pukler Gábor, a szervezet elnöke.

(Világgazdaság Online, Barát Mihály)