Tények és tévhitek az állattenyésztésben – új videósorozatot indít a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
Ki táplálja a húsellenes narratívát? Milyen lenne egy állattenyésztés nélküli világ? Milyen szerepet tölt be az állattenyésztés a vidéki gazdálkodásban és az ökoszisztémák működésében? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre adják meg a választ a European Livestock Voice, azaz az Európai Állattenyésztés Hangja elnevezésű csoport által készített videók. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján elérhető, Tények/Tévhitek – Állattenyésztés alkategóriában hétről hétre újabb nemzetközi szakértőkkel készített – magyar nyelvre lefordított – interjúk jelennek meg.
Újabb kategóriával bővült a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján elérhető szakmai videók aloldal. A Tények/Tévhitek – Állattenyésztés alkategóriában az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló European Livestock Voice, azaz az Európai Állattenyésztés Hangja elnevezésű csoport által megjelentetett, a Dublini Nyilatkozatot aláíró nemzetközi szakértőkkel készített interjúk találhatók.
Az állattenyésztők megbecsülést érdemelnek
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kiemelt feladatának tekinti a tagjai, a közvélemény és a döntéshozók minél szélesebb körű, hiteles információkon alapuló tájékoztatását, valamint az állattenyésztési ágazatban tevékenykedő gazdálkodók megbecsülésének helyreállítását. Ezt a célt szolgálják az Európai Állattenyésztés Hangja elnevezésű csoport által megjelentetett gondolatébresztő interjúk magyar nyelvű fordításai is. A 2019-ben alakult szervezet legfontosabb törekvése, hogy tudományos tényekre alapozva tájékoztassa a közvéleményt és a döntéshozókat az állattenyésztés társadalmi, gazdasági és kulturális értékéről, az állati termék-előállítást érintő kérdésekről és az ágazat globális kihívásokhoz való hozzájárulásáról, ezáltal egy másik perspektívát kínálva a folyamatban lévő vitákban.A szervezet jelentősége megkérdőjelezhetetlen, hiszen napjainkban az európai állattenyésztőket – az egyre szigorodó klíma- és környezetvédelmi, valamint állategészségügyi és -jóléti szabályozásoknak való megfelelés mellett – a szélsőséges nézeteket valló civil szervezetek előretörése, és az általuk képviselt úgynevezett „zöld kérdések” újabb és újabb kihívások elé állítják.
Féligazságok, elfogultság sújtja az ágazatot
Az ágazatot érő – számos esetben egyoldalú szemléletet tükröző, minden tudományos alapot nélkülöző, vagy féligazságokon alapuló – támadások alapvetően befolyásolják az európai fogyasztók gazdálkodókról, az állattenyésztésről, az állattartásról, valamint az állati termék előállításról alkotott véleményét. A Tényes/Tévhitek – Állattenyésztés alkategóriában heti rendszerességgel újabb, nemzetközileg elismert szakértőkkel készült videóinterjúk jelennek meg az állattenyésztés, az állattartás és az állatitermék-előállítás témaköreiben. – Reményeink szerint a folyamatosan bővülő tartalmú felületünk szélesíti az állattenyésztéshez, állatitermék-előállításhoz kapcsolódó ismereteket, sokrétűbb perspektívát nyújt a társadalom egésze számára és ezáltal hozzájárul az ágazat minél szélesebb körű elfogadottságának megteremtéséhez. – írta oldalán a NAK.
NAK
Kapcsolódó cikkeink
AM: meg kell védenünk a gazdáknak járó uniós forrásokat
Tönkre mennek a gazdák, ha az új európai uniós költségvetés…
Tovább olvasom >Ősszel indul az öntözésfejlesztési pályázatok kérelembenyújtásának következő köre
Szeptember elején a mezőgazdasági üzemen belüli kisebb léptékű öntözésfejlesztések támogatására…
Tovább olvasom >Több kertészeti kultúra is kikerült az EKÁER bejelentési kötelezettség alól
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet…
Tovább olvasom >További cikkeink
Romlott a gazdasági hangulatindex az EU-ban és az euróövezetben augusztusban, Magyarországon javult
Romlott a gazdasági hangulatindex az euróövezetben és az Európai Unióban…
Tovább olvasom >Augusztusban négyhavi csúcsára ért fel a GKI konjunktúra indexe
A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU támogatásával végzett –…
Tovább olvasom >A GVH állítja: minden elköltött 100 forintból legalább 70 a multiké
A multinacionális kiskereskedelmi láncok uralják a 8400 milliárd forint bruttó…
Tovább olvasom >