Tengeri hullámok

Ahogy elkezdődött a kukoricatörés a gazdáknak, rájöhettek: korábbi álmaik szertefoszlanak. A termény tonnájáért ugyanis sok helyütt csak 18 ezer forintot kínálnak a takarmánykeverők. És a feketeleves, a hitelválság csak ezután kezdődött. Az alacsony terményárak miatt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) felkészült az esetleges kukoricaintervencióra, hiszen az AKI adatai szerint a tonnánkénti nettó átvételi ár a tavalyi kukoricaévet jellemző 50-60 ezer forint után október elejére már 27 ezer forint alá csúszott.Az Európai Unió a 2008/2009-es kukoricaévben mintegy 700 ezer tonna termény intervenciójára készül. A szabályok szerint a pályázóknak tonnánként – amelyet az intervenció során később visszakapnak – 15 eurót letétbe kell helyezniük. Intervenciós célra Magyarországon jelenleg mintegy egymillió tonnás raktárteret bérelnek, s ebben csak 13 ezer tonna régebbi kukorica foglalja a helyet. Sőt ekkor, igaz, csak néhány helyen, a takarmánykeverők mindössze 18 ezer forintot kínáltak az idei kukoricáért.
A külkereskedőktől származó információk szerint a tavalyi magas árakat el lehet felejteni, most jóval kevesebbet ér a tengeri. A piacot pedig pangás jellemzi. A takarmánygyártók kukoricát egyelőre nem akarnak venni, ugyanis alaposan bevásároltak az olcsó árpából, rozsból.
Még csak szopós malacok azok a sertések, amelyek majd jövő tavasszal megkóstolhatják az olcsóbb, idei kukoricából kevert takarmányt – ezért egyelőre nem érdemes a húsárak csökkenésére számítani. Legkorábban a jövő tavaszi húsárakban jelenthet minimális csökkenést az olcsóbb takarmány.
A Magyar Sertéstartók Szövetségének információi szerint hiába kétszer akkora a termés és feleakkora az ár, ha a húsárakat befolyásoló többi költségtényező emelkedik, közülük is elsősorban az energia és a takarmányadalékok ára növekszik – indokolta a húsárcsökkenés elmaradását az elnök. Ezt erősítik meg az élelmiszer-piaci elemzők is, mondván: a tavalyihoz képest hiába feleződnek meg a gabonaárak, az élelmiszer-termelés alapját jelentő termékek áresése nem indít élelmiszerár-lavinát.
Szélesen kell karéjozni, ha a gabona árváltozása okozta lánc szemeit külön-külön szeretnénk bemutatni. A pékek például már korábban kiszámolták, hogy a sütőipari termelés és feldolgozás költségszerkezetében nem a liszt, hanem az energia és a munkaerő képezik a meghatározó tételeket. Kenyérrecept költségelemzésekor kiderült, hogy az anyagköltséget csak 35 (aminek 90 százalékát a liszt képviseli), az energia árát 27 százalékon, a béreket és járulékaikat pedig 32 százalékon vették figyelembe. Állításuk szerint ebből a szerkezetből adódik a pékek legnagyobb problémája. Azt mondják, hogy e költségek emelkedését a gyakorlatilag még sohasem sikerült teljes mértékben eladási áraikban érvényesíteniük. A gyenge árérvényesítő képesség összefügg a kereskedelmi láncok saját sütödéinek működésével is. Ezek egyébként már a piac 15 százalékát megszerezték, de árbefolyásoló képességük ennél sokkal nagyobb.
Az egyre szűkülő mozgástér miatt ebben az évben felgyorsult a sütőüzemek bezárásának egyébként évek óta tartó folyamata. Amennyiben valamelyik oldalon nem történik jelentősebb változás, ez a sütödék számának drasztikus csökkenéséhez fog vezetni.
A teljes sütőipari képhez azonban hozzátartozik az is, hogy miközben a sütőipar állítása szerint nem tudtak árat emelni, addig a KSH által megfigyelt termékeik összegzett fogyasztói átlagára egy év alatt 8,4 százalékkal emelkedett. Igaz persze az is, hogy a legnagyobb mennyiségben használt energiafajta, az áram ára viszont több mint 40 százalékkal emelkedett, de a földgáz és a gázolaj ára is jóval tíz százalék felett nőtt.
A gabona vezérelte árfolyam még el sem indult. Közép-Európában hetek óta pang a gabona piaca. A Magyar Agrárkamara szakértői is megállapították, hogy nincs sok esély arra sem, hogy az idei gondokra az unió gyógyírt biztosít, pedig csak Magyarországon több mint hárommillió tonna „felesleges” kukorica vár hiába vevőre. Mindebből következik, ha a mostani 22 ezer forint körüli tonnánkénti ár marad érvényes a piacon, úgy a kukoricatermesztők nem sokat örülhetnek. 6,7 tonna átlaghozamot alapul véve azt jelenti, hogy egy hektáron 150 ezer forint körüli bevételük keletkezik, ehhez jön még nagyjából 35-36 ezer forintnyi támogatás. Vagyis a bevétel hektáronként a 200 ezer forintot nem éri el, és ez csak nagyjából fedezi kiadásaikat. Bajaikat csak tetézi, hogy az októberi hitelválság egyik vesztese minden bizonnyal a mezőgazdaság lesz.