Teli ólakkal indul az év

A szarvasmarha-állomány 2010 óta tartó növekedése tovább folytatódott. A sertések és a juhok száma az elmúlt hat hónapban lényegében nem változott. A KSH friss gyorsjelentése szerint a tyúkállomány a szezonalitásnak megfelelően csökkent a júniusihoz képest.

2015. december 1-i adatok szerint 18 ezerrel emelkedett a szarvasmarhák száma a 2014. december 1-jeihez képest, és elérte a 821 ezret. A tehénállomány egy év alatt 9 ezerrel nőtt. A sertések száma 3,1 millió volt, 11 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál. Az anyakocák száma 3,5 ezerrel csökkent a 2014. decemberi állományhoz viszonyítva. A tyúkok száma 32,4 millió volt, 1,9 millióval magasabb az egy évvel korábbinál. A tojóállomány 12,4 millió, egy év alatt 443 ezerrel nőtt. A juhállomány 1,2 millió, az anyajuhok száma 849 ezer volt, számuk közel azonos a 2014. decemberivel.

2015. decemberben 2015 júniusához képest, a szarvasmarha- és a tehénállomány száma egyaránt kétezerrel nőtt. A sertések száma nem változott, az anyakocák száma 7 ezerrel kevesebb lett. A KSH adatai szerint Magyarország élőmarha-exportja 32 százalékkal emelkedett 2015 első tizenegy hónapjában 2014 hasonló időszakához képest. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet részletező összefoglalójából az is kerül, hogy a főbb partnerek Törökország, Ausztria és Oroszország voltak. Az Oroszországba szállított mennyiség a háromszorosára nőtt, Ausztriába pedig 9 százalékkal több szarvasmarha került. Magyarország élőmarha-importja 12 százalékkal nőtt 2015. január–november időszakában a 2014. január–november közötti időszakban beszállított mennyiséghez képest. Az élő szarvasmarha 53 százaléka Németországból, Hollandiából és Csehországból származott.

Magyarország marhahúsexportjának mennyisége három százalékkal, értéke négy százalékkal emelkedett a vizsgált időszakban. A marhahúsimport öt százalékkal, értéke tíz százalékkal nőtt. Magyarország nettó exportőr volt élő szarvasmarhából és marhahúsból a megfigyelt periódusban.
Magyarországon a fiatal bika termelői ára hat százalékkal –, hasított meleg súlyban értve, kilónként 785 forintra – emelkedett 2016 januárjában az előző év azonos hónapjának átlagárához viszonyítva. A vágótehén ára 1,2 százalékkal, a vágóüszőé 5,5 százalékkal nőtt ugyanekkor.

A KSH adatai szerint a marharostélyos kilónkénti átlagos fogyasztói ára 2016 januárjában 1810 forint, pontosan annyi volt, mint egy évvel korábban. Tavaly a havi átlagos ár 1790 és 1840 forint között mozgott. A bontott csirke esetében az idei, első havi 785 forintos átlagos ára, 21 forinttal volt kevesebb a 2015 januárinál. Tavaly egyébként a csirkét 785-806 forintos havi ártartomány jellemezte. A sertés tőkehús 22 százalékos áfakulcs csökkentése után érdekes lehet, hogy a rövid karajért egy éve 1430 forintot kellett fizetni, idén januárban viszont 1360-at. Az egész 2015-ös esztendőt nézve, az árak 1390 és 1610 forint között tartózkodtak. Egyszerű számítás után kiderül, hogy a tavalyi átlagos árhoz képest szűk tíz százalékkal lett olcsóbb a sertés rövidkaraj. A decemberi árral összevetve kicsit jobb a helyzet, mert az áresés már 15 százalékos. (munkatársunktól)