Telex: Sanghajban összecsap az omikron a zéró-Coviddal, és ez az európai inflációra is hatással lehet

Ez a zéró-Covid stratégia eddig sikeres volt, Kínában 2022 tavaszáig elmaradtak a nyugati világon végigsöprő második, harmadik, sokadik hullámok, a vírus felvillanásait néhány kisebb-nagyobb helyi lezárással kimozogták. A gazdasági helyzet sem sínylette meg a dolgot, pont ellenkezőleg, a stratégia abban is fontos szerepet játszott, hogy „a világ gyára” relatíve mérsékelt fennakadásokkal tudott termelni az elmúlt két évben.

Bár a szigor 2020 után valamelyest enyhült – a zéró-Covidot át is keresztelték „dinamikus zéró-Covid stratégiára” –, a koronavírus fertőzőbb, omikron variánsának megjelenése miatt az utóbbi időben ismét elkezdtek sokasodni a nagyobb lezárások. Tavaly decemberben például a 13 milliós Hszian városát zárták le egy hónapra, március elején a kínai elektronikai és techszektor fellegvárát, Sencsent, bár ott relatíve hamar feloldották a legszigorúbb korlátozásokat, például a lakhelyelhagyási tilalmat.

Március végére a járvány és vele a lezárások megérkeztek Kína kirakatvárosába, Sanghajba is, ahol április elejére olyan állapotok alakultak ki, amelyeket legutóbb 2020 elején látott a világ.

A várost teljesen lezárták, ami eleinte mémgyártáshoz és erkélyi szocializációhoz, később azonban sok helyen élelmiszerhiányhoz, valamint a lezárások és a hatóságok teljesítménye miatti incidensekhez és online felháborodáshoz vezetett.

A sanghaji lezárás jelentőségét növeli, hogy a város a kínai GDP 3 százalékát termeli, és Kína nemzetközi kereskedelmének tizede Sanghajon keresztül folyik, itt van Kína és a világ legforgalmasabb kikötője is. Miután a sanghaji és környező iparterületeken is súlyos fennakadásokat okoz, egy elhúzódó lezárás a kínai és a világgazdaság teljesítményére, valamint a nyugati világban évtizedes csúcsokat ostromló inflációra is hatással lehet.

A cikk folytatása itt olvasható…