Tavaly óta stabilabb az olasz csizma

Élelmiszer-kivitelünk harmadik legnagyobb piaca az olasz. Oda élelmiszert 718 millió euróért adtak el a magyar cégek a múlt évben, 1 százalékkal többet, mint tavalyelőtt.

Az ágazat teljes exportjából 9 százalék jutott Olaszországra 2015-ben. Ennél nagyobb részarányban csak Németországba (16%) és Romániába (12%) szállítottunk a KSH adatai alapján.

Hullámzott a trendvonal

Ha ránézünk a legutóbbi kilenc negyedév olasz élelmiszer-kiskereskedelmének trendvonalára, egy hullámvasút pályájának képét látjuk. Tavalyelőtt három negyedévben is csökkent a boltok forgalma érték és mennyiség szempontjából is, mindig az előző év hasonló időszakaihoz viszonyítva.

Aztán múlt év második félévében már növekedés jellemezte a trendeket.

Ettől eltérnek az átlagos európai mutatók, amelyek már 2014 második negyedéve óta állandó növekedést jeleznek mind az értéket, mind a mennyiséget tekintve.

Aki Olaszországban keres vevőket, az európai átlaghoz és a magyarhoz képest is kevésbé kedvező fogyasztói hangulatra számíthat. A Nielsen által mért olaszországi fogyasztói bizalmi index ugyanis a 2012. évi negyedik negyedévben mélypontra került 39 ponttal. Azóta javul a mutató. A legutóbbi, 2015. negyedik negyedévi felmérés szerint az olasz fogyasztói bizalmi index 61. Kisebb, mint a magyar 63 és az európai átlag 81 pont.

(Kimondottan optimizmust 100 pont jelent az index értékelésénél. Földrészünkön a bizakodás bűvös határát csak a dánok és a britek lépték át 110, illetve 101 pontjukkal a negyedik negyedévben).

Pénzügyek, munkahelyek,
vásárlási kedv

Az index három összetevője közül az olaszországi megkérdezettek legnagyobb aránya, 23 százaléka saját személyes pénzügyi helyzetét többé-kevésbé kedvezőnek látja 2016-ban. Kevesebben ítélik meg összességében pozitívan az idei munkahelyi kilátásokat országukban, a válaszadók 18 százaléka. Ugyanekkora azok aránya, akik jövedelmüket és az árakat tekintve a megkérdezés időszakát kisebb-nagyobb mértékben jónak tartják arra, hogy megvásárolják mindazt, amire szükségük van. (A három európai mutató átlaga sorrendben 41, 32 és 35 százalék).

Étkezésre átlag felett költenek

Élelmiszer otthoni elfogyasztására egy átlagos olasz háztartás kiadásainak 22 százalékát fordítja. További 5 százalékot pedig otthonán kívüli étkezésre. A lakhatás visz el 21 százalékot. Többek között ezt tárta fel a Nielsen kutatása a fogyasztói bizalomról a tavalyi negyedik negyedévben. (Európában az átlagos mutatók sorrendben 20, 5 és 23 százalék).

Ugyanakkor az olasz fogyasztók nem feltétlenül az élelmiszeren igyekeznek spórolni. Ezzel kapcsolatban érdemes megismerni néhány tényt. Az ottani válaszadók többsége, 64 százaléka változtatott háztartásának egy évvel korábbi költésein azért, hogy spóroljon. Azok közül, akik Olaszországban az egy évvel korábbitól eltérően osztják be pénzüket, csak minden második váltott olcsóbb élelmiszerre. Nagyobb arányban spórolnak az otthoni fogyasztásra vásárolt készételeken, az otthonon kívüli szórakozáson, továbbá az új ruházati cikkeken. (Európában átlagosan szintén a válaszadók átlag 57 százaléka adja ki másként, másra a pénzét, mint egy évvel korábban. Közülük legnagyobb arányban az új ruha vásárlását fogták vissza, majd az otthoni szórakozást, és mindjárt utána következik az olcsóbb élelmiszer).