Tavaly minden negyedik forintot sajátmárkára költöttek a fogyasztók

A GfK évente készülő Kereskedelmi Márkák Analízisének legfrissebb adatai szerint a tavalyi évben ötéves stagnálás után enyhén, de emelkedett a kereskedelmi láncok saját márkáinak piaci részaránya.E márkák legfőbb bázisául a diszkontok, drogériák és a szupermarketek szolgálnak. A saját márkák iránti kereslet kiemelkedő a fagyasztott és konzerv-élelmiszerek, valamint az állateledelek piacán, és egyedül a háztartás lakóhelye befolyásolja a kereskedelmi márkák vásárlását.
A kereskedelmi márkás termékek 2015-ben a napi fogyasztási cikkek forgalmának mintegy negyedét – 24 százalékot – adták. Ez az arány a 2014. évi forgalomhoz képest mindössze 1 százalékpontos változást jelez a 2011 óta tartó folyamatos stagnálást követően.

A GfK Kereskedelmi Márkák Analízisének adatai azt mutatják, hogy a kereskedelmi csatornák szintjén fennálló több éves trend folytatódott 2015-ben: elsősorban a drogériákban és a diszkontokban tudott növekedni a kereskedelmi márkák piacrésze. Mindazonáltal a diszkont az a csatorna, amely a saját márkák legfőbb bázisa a drogériák és a szupermarketek mellett. A saját márkák a legnagyobb mérvű erősödést – 3 százalékpont – 2015-ben a drogériákban érték el.
A fagyasztott és konzerv-élelmiszerek, valamint állateledelek piacán igen jelentős a kereskedelmi márkák súlya, és egyre erősödnek a kényelmi élelmiszerek között is. Ezzel szemben a vegyi áru, valamint a nagy gyártói márkák által uralt kategóriák védettebbek a kereskedelmi márkákkal szemben. Legnagyobb arányban a vatta, nedves tisztítókendő, kutyaeledel, sűrített tej és multipack jégkrém kategóriákban részesednek a kereskedelmi láncok saját márkái. Az áztatószer és hajszínező kategóriákat viszont 100 százalékosan a gyártói márkák uralják.

A kereskedelmi márkák által öt legnagyobb és öt legkisebb arányban uralt kategória, 2015

Forrás: GfK Kereskedelmi Márkák Analízise

A kutatás eredményei szerint 2015-ben minden háztartás legalább egyszer vásárolt kereskedelmi márkát, azonban az A és B márkához képest ritkábban: egy év alatt átlagosan 117 alkalommal, vásárlásonként átlagosan 1050 Ft értékben.
A vásárló háztartások jellemzőit és körülményeit figyelembe véve egyetlen specifikus csoport sem kiemelhető a sajátmárkák iránti kereslete alapján. Másként fogalmazva az, hogy egy háztartás milyen jövedelemmel rendelkezik, mekkora a mérete, mely régióban él, nagycsaládos-e vagy sem,közömbös a kereskedelmi márkák fogyasztásában. Egyedül a lakóhelyül szolgáló település mérete az, ahol különbség mutatkozik a kereskedelmi márkák vásárlásának intenzitásában:a falusi lakosság ugyanis kevésbé fér hozzá, kevésbé tud sajátmárkás termékekhez hozzájutni, mint a városi népesség.