Tartós gazdasági erő

Szerző: jungandrea Dátum: 2017. 12. 01. 19:23

A magyar hűtő- és konzervipar jelentős változáson ment át az elmúlt évtizedben, és, bár számos kihívással kell megküzdenie a szereplőknek a hazai és a nemzetközi piacon egyaránt, jó pár szegmensben meghatározó Európa-szerte az ágazat.

Sebesta Péter, a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke elmondta, hogy az ágazat jelenlegi 160-170 milliárdos kibocsátásával a magyar élelmiszer-gazdaság kb. 10 százalékát adja, viszont exportrészesedése jóval jelentősebb, megközelíti az élelmiszer-gazdaság exportjának kb. 20%-át.

– Ez, úgy gondoljuk, nemzetgazdasági szempontból is fontos eredmény, és mutatja az ágazat erejét, tartalékait és lehetőségeit – hangsúlyozza Sebesta Péter. – Termelése elsősorban csemegekukorica, zöldborsó és egyéb kertészeti zöldségek feldolgozása mellett meggy és egyéb gyümölcsökre fókuszál.

A rendszerváltás utáni évek mindkét ágazatra nézve jelentős termelés-visszaesést, tőkeínséget, a fejlesztések elmaradását, kapacitások leépülését, bezárásokat hoztak, majd erős átrendeződés és koncentráció indult el. Sajnos, az sem segítette az ágazatot, hogy az előző EU-s költségvetési ciklusban szinte teljesen kimaradt a fejlesztési lehetőségekből, a tartós válságidőszak pedig több évre visszavetette a kereskedelmi bankok hitelezési kedvét, így a lemaradás a versenytársaktól nem csökkent. Mindezek eredményeképp a gazdasági válság évei alatt a termelés volumene további 10-20%-kal csökkent.

Az elmúlt három-négy év viszont már a pozitív változások jegyében telt: enyhén, de egyenletesen növekedő termelés, eredményes, jellemzően pozitív éves gazdálkodás, beruházások beindulása jellemezte, jellemzi a hűtő- és konzervágazatot.

– Az egészséges életmód mint életstílus jó értelemben vett divatja várhatóan növelni fogja a mi termékeink iránti keresletet is, mivel azok természetesen egészségesek, a feldolgozott zöldségek és gyümölcsök mentesek mindennemű adalékanyagtól, viszont vitaminban, rostban gazdagok – mondja Sebesta Péter.

Átalakult struktúra

Csemegekukorica-feldolgozásban és üvegesmeggy-gyártásban Európában meghatározó súlyunk van. Ennek természetesen ki lehet használni az előnyeit. Ugyanakkor gondot jelenthet, hogy az ágazat egyéb termékeinek választéka az árufajtákat tekintve nagyon szegényes, és egyes árufajták volumene a versenytársak kibocsátásához képest legtöbb esetben rendkívül marginális, a piacon nem számottevő. A szűk termékválaszték Sebesta Péter szerint hosszú távon veszélyhelyzet, aminek változtatására törekedni kell mind portfólió-bővítéssel, mind a gyártási volumen növelésével.

– Javasoljuk az 5%-os áfakulcs minél előbbi figyelembevételét a zöldség-gyümölcs feldolgozás esetében is, mert egyrészt ez nagyon jó hatással lenne a friss piaci anomáliákra. Másrészt pedig bátran kimondom, a zöldség-gyümölcs feldolgozás által kibocsátott termékek legtöbbje maradéktalanul megfelel a mai piaci és társadalmi elvárásoknak: egészséges minél nagyobb mértékű fogyasztása, az egész terméklánc szén-dioxid-kibocsátása pedig feltehetően a legalacsonyabb az összes feldolgozott élelmiszer közül – indokol Sebesta Péter.

A fejlődés alapjai

A 2014-ig tartó EU-költségvetési ciklusban nem volt külön odafigyelés az élelmiszer-ágazatra, bár bizonyos támogatások az ágazat számára is elérhetőek voltak. A mostani ciklusban célirányozottan az élelmiszer-gazdaság kapott jelentős pályázati lehetőségeket. Ezek mértéke már egy olyan lehetőség, amely remélhetőleg érzékelhető változásokat, fejlesztéseket fog hozni az ágazatban, ha sikerül a teljes keretet maradéktalanul kihasználni.

Az exportpiacokon érdemes figyelemmel kísérni a nemzetközi egyezmények alakulását, az esetleges protekcionista törekvéseket. Itt érdemes megemlíteni, hogy az ágazat nagyon szorosan követte az USA-val kötendő szabadkereskedelmi tárgyalások kimenetelét, hiszen vezető termékük, a csemegekukorica legnagyobb előállítója az Egyesült Államok. //

Kapcsolódó cikkeink