Egyetért az OKSZ a magyar alapanyagokból készült élelmiszerek megkülönböztetésével
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) egyetért a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) kezdeményezésével, amely egységessé és egyértelművé tenné a magyar eredetű élelmiszerek önkéntes minősítésének feltételeit, továbbá támogatja azt az elvet is, hogy meg kell különböztetni a döntő részben magyar mezőgazdaságból származó élelmiszert a határon túlról behozott alapanyagból készített termékektől – közölte az OKSZ pénteken az MTI-vel.
A kereskedők tapasztalata az, hogy a vásárlók – az árak vizsgálatát követően – egyre gyakrabban mérlegelik az élelmiszerek, azok alapanyagának az eredetét. Az OKSZ ezért is tartja kulcskérdésnek az új minősítési rend hitelességét, hiszen a vásárló számára az őt érdeklő kérdésben a pontos tájékoztatás, a „szavahihetőség” döntő.
A VM-rendelet vitára bocsátott tervezete alapján azonban nincs a vásárlók igényeinek és érdekeinek megfelelő módon elkülönítve a magyar eredet meghatározása, mivel a külföldi alapanyagból itthon készített termék továbbra is minősíthető magyar eredetűnek. A különbségtétel mindössze a legalább 95 százalékban hazai alapanyagból készített élelmiszerekre terjed ki, „100 százalékban magyar” minősítéssel.
A vásárlók továbbra sem igazodhatnak el a minősítések rendjében, hiszen ha azt olvassák egy termékjelölésen, hogy magyar eredetű, akkor a hazai alapanyag kínálatát várják el. Az OKSZ szerint a vásárlók érdekében egyértelműen, érthetően el kell különíteni a megjelölésben a döntő részben magyar alapanyagból származó és készített élelmiszerek jelölését.
Élesen meg kell különböztetni a nagyobbrészt külföldi alapanyagból származó, itthon feldolgozott élelmiszereket az előbbiektől, hiszen a vásárlót a magyar eredet jelölésben kizárólag az érdekli, milyen alapanyagból készült a termék. Ebben az esetben legfeljebb a magyar előállításra, gyártásra utaló minősítés alkalmazható – minden más, az alapanyag származását elfedő jelölés megtévesztő. A közlemény kitér arra is, hogy az OKSZ felmérése szerint a nagy üzletláncok beszállítóinak túlnyomó része – átlagosan 80-85 százaléka magyarországi székhelyű vállalkozás.
Jelenleg a magyar termékek aránya az élelmiszerek értékesítésében – ágazati szinten – 70-75 százalék körül mozog. A magyar termékkínálat vizsgálatánál figyelembe kell venni azt is, hogy a magyar élelmiszeripar nemzetközi szereplői (súlyuk az iparon belül 50 százalék körüli) számos alkalommal külföldi gyáregységeikben előállított és csomagolt készterméket szállítanak az áruházakba. Ezekben az esetekben a termék csomagolásán csak forgalmazóként tünteti fel magát a magyar ipar, miközben a határon túl állítja elő a terméket – írja a ProfitLine.hu.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Adni Öröm! – nehéz sorsú embereknek gyűjtenek tartós élelmiszereket a SPAR-üzletekben
Elindult mától a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a SPAR Magyarország…
Tovább olvasom >A technológiai fejlődés és az üzleti utazások
Az International Workplace Group (IWG) – a hibrid munkamegoldások piacának…
Tovább olvasom >K&H: ajándékot, de mit és melyik boltból?
A karácsonyi ajándékozás során a fiatalok körében a ruhák vannak…
Tovább olvasom >