Egyetért az OKSZ a magyar alapanyagokból készült élelmiszerek megkülönböztetésével
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) egyetért a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) kezdeményezésével, amely egységessé és egyértelművé tenné a magyar eredetű élelmiszerek önkéntes minősítésének feltételeit, továbbá támogatja azt az elvet is, hogy meg kell különböztetni a döntő részben magyar mezőgazdaságból származó élelmiszert a határon túlról behozott alapanyagból készített termékektől – közölte az OKSZ pénteken az MTI-vel.
A kereskedők tapasztalata az, hogy a vásárlók – az árak vizsgálatát követően – egyre gyakrabban mérlegelik az élelmiszerek, azok alapanyagának az eredetét. Az OKSZ ezért is tartja kulcskérdésnek az új minősítési rend hitelességét, hiszen a vásárló számára az őt érdeklő kérdésben a pontos tájékoztatás, a „szavahihetőség” döntő.
A VM-rendelet vitára bocsátott tervezete alapján azonban nincs a vásárlók igényeinek és érdekeinek megfelelő módon elkülönítve a magyar eredet meghatározása, mivel a külföldi alapanyagból itthon készített termék továbbra is minősíthető magyar eredetűnek. A különbségtétel mindössze a legalább 95 százalékban hazai alapanyagból készített élelmiszerekre terjed ki, „100 százalékban magyar” minősítéssel.
A vásárlók továbbra sem igazodhatnak el a minősítések rendjében, hiszen ha azt olvassák egy termékjelölésen, hogy magyar eredetű, akkor a hazai alapanyag kínálatát várják el. Az OKSZ szerint a vásárlók érdekében egyértelműen, érthetően el kell különíteni a megjelölésben a döntő részben magyar alapanyagból származó és készített élelmiszerek jelölését.
Élesen meg kell különböztetni a nagyobbrészt külföldi alapanyagból származó, itthon feldolgozott élelmiszereket az előbbiektől, hiszen a vásárlót a magyar eredet jelölésben kizárólag az érdekli, milyen alapanyagból készült a termék. Ebben az esetben legfeljebb a magyar előállításra, gyártásra utaló minősítés alkalmazható – minden más, az alapanyag származását elfedő jelölés megtévesztő. A közlemény kitér arra is, hogy az OKSZ felmérése szerint a nagy üzletláncok beszállítóinak túlnyomó része – átlagosan 80-85 százaléka magyarországi székhelyű vállalkozás.
Jelenleg a magyar termékek aránya az élelmiszerek értékesítésében – ágazati szinten – 70-75 százalék körül mozog. A magyar termékkínálat vizsgálatánál figyelembe kell venni azt is, hogy a magyar élelmiszeripar nemzetközi szereplői (súlyuk az iparon belül 50 százalék körüli) számos alkalommal külföldi gyáregységeikben előállított és csomagolt készterméket szállítanak az áruházakba. Ezekben az esetekben a termék csomagolásán csak forgalmazóként tünteti fel magát a magyar ipar, miközben a határon túl állítja elő a terméket – írja a ProfitLine.hu.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
GKI elemzés: Miért élnek szűkösebben a magyar háztartások, mint bárki más az EU-ban?
Képzeljük el, hogy minden uniós ország lakói egy nagy áruházban…
Tovább olvasom >KSH: az ipari termelői árak 2025. májusban az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal mérséklődtek, az egy évvel korábbihoz képest átlagosan 6,9 százalékkal növekedtek
2025 májusában az ipari termelői árak átlagosan 6,9 százalékkal meghaladták…
Tovább olvasom >A fogyasztás húzza a gazdaságot
Az Egyensúly Intézet friss előrejelzése szerint a magyar gazdaság idei…
Tovább olvasom >