Tállai András: „Az ágazatban komoly fejlesztési szándék és potenciál van jelen”

A cikk a Trade magazin 2025/6-7. lapszámában olvasható.

 Hogyan értékeli a 2024-ben meghirdetett agrár- és élelmiszeripari támogatási programok eddigi hatásait az ágazatra?

Tállai András államtitkár,
Agrárminisztérium

– A 2024-ben meghirdetett agrár- és élelmiszeripari támogatási programok eddig kedvező hatást gyakoroltak az ágazatra. A jelentős, uniós és nemzeti forrásból biztosított támogatási keret lehetővé tette a feldolgozóipari vállalkozások beruházásainak ösztönzését, különösen a technológiai fejlesztések, energetikai korszerűsítések és a digitalizáció terén. A tavaly megjelentetett két KAP ÉLIP pályázati felhívásra összesen mintegy 1400 kérelem érkezett közel 760 milliárd forint igénnyel, ami jól mutatja, hogy az ágazatban komoly fejlesztési szándék és potenciál van jelen. A támogatói döntések már elindultak, és az eddigi adatok alapján a programok erősítik a magyar élelmiszeripar versenyképességét, és hozzájárulnak a nemzetstratégiai célok megvalósításához.

 Az agrárszakképzés átalakítása mennyiben segítette az élelmiszeripar szakember-utánpótlását?

– Az elmúlt években végrehajtott agrárszakképzési reformok jelentősen hozzájárultak az élelmiszeriparban tapasztalható munkaerőhiány mérsékléséhez, és hosszú távon is megalapozzák a versenyképes szakember-utánpótlást. Az egyik legfontosabb változás a képzési rendszer rugalmassá tétele volt. A duális képzési lehetőségek kiszélesítése révén a tanulók egyre több időt töltenek valós üzemi környezetben, így nemcsak elméleti, hanem gyakorlati tudással is felvértezve kerülnek ki a munkaerőpiacra.

Ezzel párhuzamosan a technikusi képzések – különösen az élelmiszeripari technikus képzés – korszerűsítése lehetővé tette, hogy a fiatalok naprakész ismereteket szerezzenek az élelmiszerlánc-biztonságról, a minőségbiztosításról, a higiéniai követelményekről, valamint az ipari digitalizációról. Ez különösen fontos az élelmiszeriparban, ahol a fogyasztói elvárások és az uniós szabályozás egyaránt magas szintű szaktudást követelnek. A szakképzési centrumok és az iparági szereplők közötti együttműködés pedig biztosítja, hogy a képzések valóban a piac igényeihez igazodjanak.

 Várható-e újabb pályázati kör a KAP-források terhére 2025-ben az élelmiszeripari fejlesztések támogatására?

– Jelenleg a támogatási rendszer fókuszában az előző évben benyújtott, jogosultsági feltételeknek megfelelő kérelmek elbírálása áll. A cél az, hogy a folyamatban lévő ügyekben mielőbb megszülessenek a támogatói döntések, és a fejlesztési források a legnagyobb hozzáadott értéket képviselő projektek megvalósítását segítsék elő a következő években.

 Milyen lépésekkel kívánják 2025-ben erősíteni a hazai alapanyagokra épülő beszállítói láncokat?

– A KAP Stratégia keretében kiírt pályázatok bírálata során kiemelt szempont, hogy a fejlesztést megvalósító vállalkozás milyen mértékben támaszkodik hazai beszállítókra feldolgozó tevékenysége során. Ez azért fontos, mert a hazai beszállítói láncok támogatása közvetlenül elősegíti a magyar gazdaság fejlődését, hiszen a hazai alapanyagokat felhasználó feldolgozók pályázatai előnyben részesülnek, így ösztönözve őket arra, hogy a termelésük során magyar alapanyagokat használjanak.

Magyarországon számos kiváló minőségű alapanyag elérhető, amelyek mind a nemzeti, mind a nemzetközi piacokon versenyképesek lehetnek. A helyi alapanyagok felhasználása nemcsak a termelés hatékonyságát növeli, hanem csökkenti a logisztikai költségeket és környezeti hatásokat is, miközben biztosítja a fenntartható fejlődést. Ezenkívül hozzájárul a munkahelyteremtéshez, a vidéki gazdaság erősítéséhez, és segíti a vidéki közösségek stabilitását, így végső soron a hazai élelmiszeripar versenyképességét is növeli.

 Terveznek-e új fenntarthatósági vagy digitalizációs ösztönzőket az élelmiszeripari cégek számára?

– A KAP Stratégiai Terv keretében meghirdetett pályázati felhívások már jelenleg is kiemelten támogatják azokat a beruházásokat, amelyek fenntartható megoldásokra és a digitalizáció erősítésére irányulnak, különös tekintettel a hozzáadott értékre, a pénzügyi megalapozottságra és a hosszú távú üzleti kapcsolatokra. Ezért önálló, kizárólag e célokra fókuszáló új támogatási konstrukció meghirdetése jelenleg nem szerepel a tervek között. Ugyanakkor a fenntarthatósági és digitalizációs szempontok továbbra is meghatározó szerepet játszanak a benyújtott kérelmek értékelésében és rangsorolásában.

 Milyen fejlesztések várhatók 2025-ben az agrárszakképzésben az ipari igényekhez való jobb igazodás érdekében?

– 2025-ben az agrárszakképzés további fejlesztéseinek középpontjában a munkaerőpiac gyorsan változó igényeihez való még szorosabb alkalmazkodás áll. A cél egy olyan képzési környezet kialakítása, amely a jövő élelmiszeripari szakembereit nemcsak technikai tudással látja el, hanem olyan kulcskompetenciákkal is, mint a problémamegoldás, az együttműködés, vagy éppen a digitális eszközök készségszintű használata. Ennek érdekében folytatódik a tananyagok megújítása, különös figyelemmel azokra a szakterületekre, amelyek a legnagyobb növekedési potenciállal bírnak – például az élelmiszer-logisztika, az automatizált gyártásirányítás vagy a fenntartható termelési technológiák.

A képzőintézmények infrastruktúrájának fejlesztése is kiemelt cél: új, korszerű gépekkel, laboratóriumi eszközökkel és digitális oktatási platformokkal bővülnek az iskolák, hogy a tanulók a legmodernebb körülmények között készülhessenek fel a munkára. Emellett az agrárszakképzési centrumok tovább bővítik együttműködésüket az élelmiszeripari vállalatokkal, közös gyakorlati programokat, ösztöndíjakat és pályaorientációs projekteket indítanak, hogy minél több fiatal válassza ezt a jövőálló, innovációra nyitott ágazatot.

 Nemrég jelentős KMÉ (Kiváló Minőségű Élelmiszer) kampány zajlott. Mit lehet tudni a további tervekről, eredményekről?

– A KMÉ kampány célja összetett volt: szerette volna megismertetni a fogyasztókat ezzel a minőséget tanúsító védjeggyel, a gyártók figyelmét pedig felhívni erre a lehetőségre. Az eddigi visszajelzések lakossági és szakmai oldalról is kedvezőek – hamarosan számszerűsítjük a hatásokat. Ami a további céljaink között szerepel, hogy népszerűsítsük a fenntartható élelmiszeripari megoldásokat. A védjegy ugyanis azoknak a termékeknek jár, amelyek nemcsak kiváló minőségűek, hanem hozzájárulnak Magyarország zöldgazdasági átállásához. A pályázóknak fenntarthatósági vállalást kell tenniük, melyeknek nem szabad csökkenteniük az élelmiszer-biztonságot és a minőséget.

A KMÉ védjegy támogatja a környezetbarát csomagolást, megújuló energiaforrások használatát, energia- és víztakarékos technológiák alkalmazását és a helyi alapanyagok felhasználását. A további céljaink között szerepel a fenntartható gazdálkodás elősegítése a termelők és a fogyasztók számára egyaránt. Emellett a közeljövőben elindul az ÖKO KMÉ védjegy, amely a biotermékek között emeli ki a magasabb minőségű, környezetbarát termékeket.