TakarékBank: idén 3,2 százalékkal bővülhet a GDP

A TakarékBank elemzői szerint idén jelentősen, 3,2 százalékkal bővülhet a bruttó hazai termék, a GDP.

A növekedés motorja elsősorban a lakossági fogyasztás erősödése lesz, miközben az infláció éves üteme az idei év nagy részében a negatív tartományban maradhat.

Suppan Gergely, a bank szenior elemzője szerdán Budapesten, a pénzintézet sajtótájékoztatóján elmondta: a lakosság jövedelme érdemben bővül, várhatóan 4 százalékos lesz idén a reálbér-növekedés.

A bank elemzői szerint 2015 végén az előző év véginél erősebb forintra lehet számítani, a magyar fizetőeszköz legfeljebb átmenetileg gyengülhet a prognózisuk szerint. Az államadósság markánsan csökkenhet, és a külső egyensúlyi helyzet is tovább javulhat.

Oszlay András, a TakarékBank osztályvezetője szerint a Magyar Nemzeti Bank belekezd egy lassú, kis lépésekben megvalósított kamatcsökkentési ciklusba, várhatóan már a jövő héten, és a nyár végéig 1,5 százalékig viszi le az alapkamatot.

Suppan Gergely kiemelte: idén január eleje óta 24 jegybank csökkentett kamatot, valószínű, hogy „mi következünk a jövő héten”.

Elmondta: élénkülésre utaló jeleket lehet tapasztalni az európai gazdaságban, az euróövezetben többnyire a várakozásokat felülmúló makrogazdasági adatok láttak napvilágot az elmúlt hónapokban, és jelentősen javultak a német konjunktúraindexek.

Kiemelte: a dinamikusabb európai növekedésre utal az is, hogy legutóbbi előrejelzésében az Európai Központi Bank (EKB) 1 százalékról 1,5 százalékra emelte az euróövezetre vonatkozó idei növekedési prognózisát. A külső kereslet a korábban véltnél komolyabb húzóerőt gyakorol a magyar gazdaságra – fűzte hozzá.

Suppan Gergely rámutatott: az EKB márciusban elindult kötvényvásárlási programja lényegében biztosítja, hogy a hozamkörnyezet alacsony, a monetáris kondíciók pedig lazák maradjanak 2016 végéig, és emellett az is nagymértékben támogatja a magyar gazdasági növekedést, hogy az energiaárak a korábban vártnál is alacsonyabban alakulnak.

Jelezte: a beruházások az utóbbi két évben nagyon dinamikusan bővültek, ezt követően a magasabb bázison a korábbinál visszafogottabb növekedés várható. Az uniós források felhasználása 2015-ben is az átlagosnál intenzívebb marad, emellett az MNB növekedési hitelprogramjának kiterjesztése újabb lendületet adhat a gazdaságnak.

Oszlay András elmondta: a foglalkoztatási helyzet tovább javulhat, a munkanélküliségi ráta 7,4 százalékra csökkenhet 2015-ben, ennek következtében a fogyasztás erőteljesebb bővülése várható idén, ráadásul a háztartások jövedelme a devizahitelek rendezése, valamint a bankok elszámoltatása miatt is nő majd.

Kiemelte: a forint ez év elejéig tartó gyengülése és a belső kereslet élénkülése ellenére sem mutatkoznak inflációs nyomásra utaló jelek. Az energia- és az élelmiszerárak egyaránt visszafogottak maradhatnak 2015-ben, és bár az év végén gyorsabban emelkedhetnek a fogyasztói árak, az év egészében ismét negatív inflációra lehet számítani.

Suppan Gergely kifejtette: az államháztartási folyamatok az idei első két hónap adatai alapján biztatóan indultak.

A szenior elemző rámutatott: a kedvező finanszírozási környezetben a kamatkiadások számottevően csökkennek 2015-ben is. Így az idei évben az államháztartás uniós módszertan szerinti hiánya mindössze a GDP 2 százalékát teszi majd ki, 2016-ban pedig még ennél is alacsonyabb lesz a deficit. Az év végén az előző év hasonló időszakához képest erősebb forintra lehet számítani, ez lehetőséget adhat egy markáns államadósság-csökkenésre is, aminek 2016-ban sem rosszak az esélyei. Így a következő két év alatt akár 4 százalékponttal is mérséklődhet a GDP-arányos államadósság, s 2016 végére már 73 százalék alatt lehet ez a mutató – jelezte.

Suppan Gergely kifejtette: a belső mellett a külső egyensúlyi helyzet javulása is folytatódik. A folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlegeként előálló nettó külső finanszírozási képesség a tavalyi évi becsült 8 százalékról idén a GDP 8,7 százalékáig emelkedhet. Kérdésre elmondta: az 50-55 dollár körüli hordónkénti olajár hatására a folyó fizetési mérleg 2-2,5 milliárd euróval is javulhat az idén.

Oszlay András kiemelte: az idei év végére már ismét megközelítheti a 300-as szintet a forint euróval szembeni árfolyama. (MTI)